Szerző: Time Goes By
2019.08.15.
1963, Randall Patrick "Mac" McMurphyt (Jack Nicholson), egy fiatalkorúval való szex miatt elítélt fegyencet a börtön munkatáborából egy pszichiátriára küldik antiszociális és anti-autoriter magatartás miatt. Mac mindezt valójában azért tettette, hogy megússza a kemény munkát, és büntetésének utolsó pár hónapját sokkal nyugisabb és relaxáltabb környezetben tölthesse. Mac itt egy csapatnyi különböző típusú mentális betegségben szenvedő páciens társaságába kerül, akik mindannyian orvosi felügyelet és kezelés alatt állnak, de számukra a valódi főnököt Mildred Ratched nővér (Louise Fletcher) jelenti. Ratched nagyon hideg és távolságtartó passzív-agresszív viselkedésével tartja kézben a betegeket, akik mindannyian nagyon félnek tőle. Mac megjelenése és lázadó természete nagyon hamar felborítja a kórház lakóinak addigi szigorú szabályok közé szorított életét, Ratched nővér azonban mindent megtesz, hogy visszaállítsa a rendet és Macet is betörje…
Száll a kakukk a fészkére sokáig egyike volt a leghíresebb és legbefolyásosabb hollywoodi filmeknek, azonban mára mintha egy kicsit kiesett volna a köztudatból. Az eredetileg színdarabból íródott történet megfilmesítési jogait Kirk Douglas vásárolta meg még 1963-ban, amikor a színpadon játszotta Mac szerepét, azonban nem tudott elegendő befektetőt és pénzt összeszedni terve megvalósítására. A későbbiekben a jogokat átadta fiának, Michael Douglesnek, akinek végül sikerült mindezt megvalósítania és így elkészülhetett a Száll a kakukk fészkére moziverziója.
A film műfaját illetően egy társadalmi szatíra, amiben a komikus jelenetek éles kontrasztban állnak a tragikus véggel. A filmbeli pszichiátria a társadalom metaforája, amiben a törvényhozás, közigazgatás és rendfenntartás funkciói bár látszólag elválasztódnak egymástól, ahogy az egy demokráciában szokás, azonban a rendszert ennek ellenére a mindent átható tekintélytisztelet működteti. A pszichiátria és lakói jelképezik az átlagembereket, akik szabadságra és boldogságra vágynak. Ironikus módon azok az orvosok a döntéshozók, vagyis a törvényhozók, akiknek a legkevesebb kapcsolatuk van az átlagemberekkel, azaz a páciensekkel. Velük ugyanis sokkal inkább a nővérek foglalkoznak, akik felállítják azokat a mindennapi szabályokat, amelyekről úgy gondolják, hogy segítenek elérni a döntéshozók céljait, azaz ők jelképezik a közigazgatást. Az ápolók pedig a rendfenntartók ebben a társadalomban, vagyis az igazságszolgáltatás, akik a nővérek és orvosok uatsítására akár erőszakkal is eljárnak azok ellen, akik nem tartják be ezeket a szabályokat. És legfőképpen az látható, hogy ebben a társadalomban mennyire szenvednek az egyének, miközben próbálják megőrizni a lelküket és nem feladni a reményt, hogy egyszer kikerülnek a pszichiátriáról, azaz egyszer részük lehet egy szabadabb és jobb életben.
A metaforikus történet egyik központi témája a tekintélyelvűség-ellenesség, ami a két főszereplő, a szabályok ellen lázadó és a pozitivumokra fókuszáló, ugyanakkor rövidtávú szemléletű antihős Mac és a szabálykövető, tekintélyelvűséget képviselő és embertelen, mindig a negatívumokra koncentráló, de hosszútávú szemlélettel rendelkező Ratched nővér párharcában mutatkozik meg. Bár a történetben elviekben Mac a főszereplő, a film mégis inkább Ratched nővér által képviselt hatalom jellegét és működését helyezné mikroszkóp alá.
A film műfaját illetően egy társadalmi szatíra, amiben a komikus jelenetek éles kontrasztban állnak a tragikus véggel. A filmbeli pszichiátria a társadalom metaforája, amiben a törvényhozás, közigazgatás és rendfenntartás funkciói bár látszólag elválasztódnak egymástól, ahogy az egy demokráciában szokás, azonban a rendszert ennek ellenére a mindent átható tekintélytisztelet működteti. A pszichiátria és lakói jelképezik az átlagembereket, akik szabadságra és boldogságra vágynak. Ironikus módon azok az orvosok a döntéshozók, vagyis a törvényhozók, akiknek a legkevesebb kapcsolatuk van az átlagemberekkel, azaz a páciensekkel. Velük ugyanis sokkal inkább a nővérek foglalkoznak, akik felállítják azokat a mindennapi szabályokat, amelyekről úgy gondolják, hogy segítenek elérni a döntéshozók céljait, azaz ők jelképezik a közigazgatást. Az ápolók pedig a rendfenntartók ebben a társadalomban, vagyis az igazságszolgáltatás, akik a nővérek és orvosok uatsítására akár erőszakkal is eljárnak azok ellen, akik nem tartják be ezeket a szabályokat. És legfőképpen az látható, hogy ebben a társadalomban mennyire szenvednek az egyének, miközben próbálják megőrizni a lelküket és nem feladni a reményt, hogy egyszer kikerülnek a pszichiátriáról, azaz egyszer részük lehet egy szabadabb és jobb életben.
A metaforikus történet egyik központi témája a tekintélyelvűség-ellenesség, ami a két főszereplő, a szabályok ellen lázadó és a pozitivumokra fókuszáló, ugyanakkor rövidtávú szemléletű antihős Mac és a szabálykövető, tekintélyelvűséget képviselő és embertelen, mindig a negatívumokra koncentráló, de hosszútávú szemlélettel rendelkező Ratched nővér párharcában mutatkozik meg. Bár a történetben elviekben Mac a főszereplő, a film mégis inkább Ratched nővér által képviselt hatalom jellegét és működését helyezné mikroszkóp alá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.