Szerző: HORN ANNA
2019.08.30.
Kaptam egy videót, amely egy meg nem nevezett északkelet-magyarországi településen készült. A riporter feltett egy kérdést:
– Kire fog szavazni az önkormányzati választásokon?
A válaszoló hölgy negyven egynéhány éves lehet, a képek alapján. Rózsaszín, rövid ujjú pólójának hiányzik az egyik része, a fél válla és a bal karja csupasz, láthatók a tépés nyomai. Értetlenül néz a kérdezőre, majd a kamera lejjebb vándorol az arcáról, így láthatóvá válik az egész alakja. A ruházatot kiegészíti valami pecsétes, jobb napokat látott rövid nadrág, amelybe egy szurtos arcú, talán három éves kisfiú kapaszkodik, anyja mögül lesve ki a bácsikra. A háttér gödrös, poros falusi utca, ahonnan sokan kémlelik a jelenetet, bizalmatlanul, távolságtartóan. Senki nem jön közelebb, kivéve néhány porontyot, akik félig meztelenek, és láthatóan nem ma mosakodtak utoljára.
A hölgy közben összeszedi magát, kicsit összegörnyed, körülnéz, gyanakvóan.
– Mink itten mindig szavazunk. A pap megmondja, kire kell, de most új polgármestert mondtak, hát, majd őrája fogunk.
– Ismerik a jelöltet?
– Azt nem tudom, kik ismerik, nem idevalósi. Biztosan jó lesz nekünk, mondta a jegyző is. Minden hónapban elgyün a jegyző vagy valaki, és megmagyarázza a dógokat.
– Melyik párthoz tartozik az új polgármester-jelölt?
– Hát, csak egy párt van, nem? Vagy kettő? Az a papos párt is van, ugye? Mink itten nemigen értünk ehhez, az a potikila nem a mi dógunk. Most a férjemnek van munkája még pár hétig, ott lent, a szőlőkben, hát majd csak kihúzzuk valahogy, amíg hoz pénzt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.