Szerző: BAROTÁNYI ZSOLT
2019.08.18.
Az olcsó utakat kínáló fapados légitársaságoknak is köszönhetően közlekedési szokásainkat leginkább a repülőutak és a repülést választó embertársaink számának szakadatlan gyarapodása jellemzi. Ez tavaly már 4,3 milliárd légi utast jelentett.
A probléma ezzel csupán annyi, hogy jelenlegi formájában a repülés mindennek tekinthető, csak éppen tiszta technológiának nem. A sugárhajtású gépek nagy mennyiségű kerozint égetnek el, ráadásul tökéletlenül, és ezzel gigantikus mennyiségű, különböző tulajdonságú szennyező anyagokat juttatnak a légkörbe.
A repülőgépek bocsátják ki a teljes évi emberi eredetű és a légkörbe jutó szén-dioxid-mennyiség minimum 2 százalékát – legalábbis az ENSZ polgári repüléssel foglalkozó szervezetének (ICAO) konzervatív becslése szerint. Ezzel a repülési iparág egymaga bekerülhetne a Föld 10 legnagyobb légszennyező országa közé: CO2-kibocsátás terén lassan már Németországot is veri!
Ha csak Európát nézzük, a közlekedési szektor egymaga az üvegházhatásért felelős gázok egynegyedét bocsátja ki, ezen belül még mindig 70 százalék a közúti közlekedés aránya, a maradékért többnyire a repülés és tengerhajózás felelős. Ha azonban azt vesszük górcső alá, hogy utaskilométerenként mennyi a CO2-kibocsátás, úgy már messze a repülés áll a legrosszabbul. Azzal, hogy egy utas egy kilométert tesz meg repülővel, 285 gramm szén-dioxid kerül a légkörbe – közúti közlekedésnél ez már csak 158 gramm, vasúton pedig mindössze 14 gramm...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.