MARX, NIETZSCHE, FREUD ÉS FOUCAULT: IDEOLÓGIÁK NÉLKÜL BOLDOGABBAK LENNÉNK

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.08.18.

Az ideológiák mint aféle modern vallások felülírták a hagyományos erkölcsi rendet, amely a szélsőségek közötti arany középúttól a Tízparancsolaton át az aranyszabályig ("ne tedd mással, amit magadnak nem kívánsz"), és még tovább, az önvédelem, a viszonosság, a csere, pozitív formájukban a könyörület és a jóakarat játékaiig, keresztény átfogalmazásban a szeretetparancsolatig, a közösségi kódrendszert érvényesítve pedig a szokások, a hagyományok, az íratlan és az írott jog (mint bevált koordinációs intézmények) interakciójáig terjedően több ezer éves együttélési gyakorlaton alapul. Az ideológák -- először egy saját "igazságra", majd a barát-ellenség szemléletre alapozva -- szembehelyezik a híveiket az emberi kooperáció tágabb szabályrendszerével, a diffúz, plurális intézményi tér ellenében egyre koncentráltabb, egyre kevesebb ember által konstruált, hatalmi céllal ellenőrzött politikai tudást létrehozva.

Az ideológiák természetesen a tömegtársadalmak termékei, ahogy az erkölcsi rend -- vagyis a trial and error alapon, a történelem folyamán apró lépésekben stabilizálódott normarendszer -- alászállása is a szavazatain keresztül politikai hatalomra szert tett tömeg koordinációjának új szükségletei miatt következett be. Korábban is megvoltak a tudás és az irányítás intézményei, de ezek a politikailag inkompetens tömeg (az idióták) mindennapi életére irányultak, nem a politikai aktivitásának befolyásolására. Akkor is rendre megsértették az erkölcsi rendet, de senki se kérdőjelezte meg a normákat -- ez először a XIX. század közepe táján következett be komolyabban Marx-szal, Nietzschével és Freuddal, majd -- nem annyira érdekes, mint inkább rettenetes módon megszűrve és összeterelve az előbbiek ideologémáit -- a posztmodern, posztstrukturalista, újbalos franciás filozopterek körében. Ami az értelmiségnek szellemi izgalom -- mert egyéb haszna nincs --, az konrét veszteség az erkölcsökben, ergo a társadalmi harmónia, a boldogság és a hatékonyság lehetőségeiben. Az értelmiség (idéologues, clerics) olyan problémákat akar megérteni, amelyek nélküle nem voltak és nem lennének és ezért embermilliók fizetnek nap mint nap verejtékkel, vérrel és boldogtalansággal...

ITT OLVASHATÓ