Szerző: PAPP ZSOLT
2019.08.15.
Minden uniós államot lekörözve folytatódott magyar gazdaság növekedése a második negyedévben is: a KSH adatai szerint éves szinten 4,9, szezonálisan és naptárhatással tisztíva pedig 5,1 százalékkal volt magasabb a bruttó hazai termék (GDP) értéke mint egy évvel korábban. (Az elemzők előzetesen 4,6 százalékos nyers növekedési adatot vártak.) Ezzel az 5,1 százalékkal a magyar gazdaság meg is szerezte az első helyet az Unióban, a második helyen a román gazdaság tudott nőni leginkább, éves szinten 4,6 százalékkal. A hazai gazdaság az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt – ezzel is a lista élén vagyunk. A KSH gyorselemzése szerint a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.
Az elemzők szerint ugyan a magyar gazdaság túljutott a növekedési csúcson, ám a lassulása jóval visszafogottabb lesz, és az idei bővülése elérheti a 4,5 százalékot. A növekedést lassítja a romló uniós környezet, ám a belső motorok még húznak. Míg az elemzők szerint az idei növekedés valahol 4,5-4,9 százalékos sávban lesz, a kormány nevében nyilatkozó Varga Mihály pénzügyminiszter szerint 4,3-4,4 százalékkal nőhet az idén a magyar gazdaság a kormány által a korábban várt 4 százalékkal szemben – ezzel a kormány adta a legpesszimistább előrejelzést. A pénzügyminiszter közleményében első ízben megosztotta azt is, hogy a tárca számításai szerint a kormányzati keresletösztönző intézkedések - a hatéves bérmegállapodás, a kormány versenyképességi programja, a magyar családok otthonteremtésének elősegítése, valamint a beruházásösztönző gazdasági környezet - együttesen 1,6 százalékponttal járultak hozzá a mostani növekedéshez. Ráadásul az ilyenkor szokásos államháztartási hiánynövekedés is elmaradt, vagyis most tényleg minden összejött a magyar gazdaságpolitikának...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.