KÓRHÁZ AZ OSZTRÁK VÁROS SZÉLÉN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.08.08.

A magyar egészségügy olyan, amilyen, a magyar kórházak meg pláne. Balázs rövid történetében így aztán nem is elsősorban a klagenfurti kórház felszereltsége az érdekes, hanem az, ahogyan a nem túlhajszolt, kizsigerelt orvosok és ápolók hozzáállnak a beteghez.

„Ahol a portás osztrák, a doktornő fülöp-szigeteki, az orvos szerb, az ápolónő bosnyák, mégis működik a gigantikus „gépezet”! A helyszín Klagenfurt am Wörthersee, az Úr 2019-ik esztendejének tegnapi napján.

A kórház nagy. Nagyon nagy. Nagyon, nagyon nagy! Igen, térkép kell hozzá. A közlekedést padlóra festett jelrendszer segíti, minden tiszta, világos és egyértelmű.

Délután, munka után érkezem, lehet vagy hat óra. A betegfelvétel ugyanolyan aktív mintha délelőtt kilenc volna, de ez egy nagyvárosi kórház esetében talán megszokott jelenség.

A hölgy kedves és illedelmes. Miután rögzítette az adataimat, pironkodva adja át a pici fedeles pohárkát és szinte suttogva ismerteti a további teendőimet.

Engedelmeskedem, majd helyet foglalok. Bal vesémben görcsös lüktetés jelzi, hogy valami nincs rendben. Néhány perc elteltével szőke nővérke toppan elém és kacsint, hogy kövessem.

Olyan finoman vesz vért, mint egy simogatás. Nincs stressz, nincs kapkodás, nincs semmi. Véradás után ismét néhány perc szünet, majd egy újabb hölgy, ezúttal fekete hajjal és mandula szemekkel.

Azonnal készít egy ultrahang vizsgálatot, majd érzékien letörölgeti a műszer által hátrahagyott jéghideg zselét. Három percnyi várakozás, majd ismét elhangzik a nevem.

Fiatal osztrák srác áll meg előttem és azonnal letegez. Amolyan gördeszkás „suhanc” forma, kitűzőjén viszont határozottan áll a „Dr” előtag. CT vizsgálatra invitál, majd néhány perc elteltével betol egy női hangon cseverésző, japán csoda alá.

Hasfalamon bordó lézerpontocskák pásztáznak, miközben követem a gép utasításait. Belégzés, kilégzés, nagy levegő, benntart, stb.. Az eredmény szinte azonnal megszületik.

Kalandom utolsó állomása ismét egy érdekes akcentussal beszélő orvos kitűnően felszerelt irodája. Kezében mini ultrahangos műszer, a hozzátartozó mini monitorral.

Miután szemügyre vette az addigi vizsgálatom eredményeit, még egyszer belenéz a bal vesémbe. Mosolyogva közli, hogy vannak ugyan köveim de akkorák, melyek még gyémántból sem érnének sokat.

A lüktetést minden bizonnyal egy ártalmatlan izomhúzódás okozza. Elnézést kérek, hogy ennyi idejébe és pénzébe kerültem az osztrák államnak! Mosolyogva szorítja meg a kezem, mielőtt megszólal: „Uram! Ez csak természetes!”

ITT OLVASHATÓ