Szerző: JABLONCZAY TÍMEA
2019.08.23.
Pető Andrea könyve mind forrásanyagában, mind elméleti megalapozottsága, szerkezete, módszertana, argumentációja tekintetében újdonságokat tartogat az olvasó számára. Az eseménytörténet leegyszerűsítő narrativizálása helyett valami egészen mást csinál: tanúvallomásokat, periratokat, túlélőkkel készített interjúkat, korabeli sajtóanyagot és fényképeket elemez, egyenes vonalú történeti elbeszélés helyett magyar történettudományi munkához képest szokatlan és újszerű módon a túlélők és elkövetők nézőpontjait, narratíváit egyszerre közli. Feltűnő az is, hogy újra-meg újra visszatér a kiindulópontra, mintha koncentrikus köröket írna egy megsemmisítő tapasztalat, ártatlan emberek halála körül.
Mitől volt oly vonzó számos nő számára a szélsőjobboldali politizálás Magyarországon a negyvenes évek elején? Kiknek és miért imponált a zöld selyemblúz, a gyönggyel kirakott nyilaskeresztes bross, gyűrű és nyilas egyenruha, mi volt a nyilaspárt ajánlata nők sokasága számára? Pető Andrea, a társadalmi nemek tudományának egyik legfontosabb hazai képviselője legújabb könyvében Magyarország újkori történelmének legsötétebb, és leginkább elhallgatott fejezetével foglalkozik: a magyar holokauszt női elkövetői felé fordul. A nyilas egyenruhába bújt nők ugyanis nemcsak Szálasinak hímeztek zsebkendőt, hanem egy erőszakszervezet bűvkörébe kerülve maguk is segédkeztek a gaztettekben és/vagy saját kezűleg hajtották végre azokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.