Szerző KARAFIÁTH ORSOLYA
2019.08.04.
Valahogy azon senki nem csodálkozott, hogy egy úszóval esett meg mindez.
Emlékszünk a botránykönyvre, a Szepesi Nikolett olimpikon által jegyzett dolgozatra, melyben a szerző szépelgés nélkül írt arról, amiről addig még csak suttogva sem beszéltek?
Kiss Noémi író (és egykori úszónő – ez hitelesíti a megszólalást, hiszen ugyanott, a Kőér utcában sportolt, ahol Szepesi, csak éppen egy évtizeddel korábban) így fogalmazott recenziójában:
"Ezt a könyvet bármelyik magyar olimpikon megírhatta volna. Minden igaz, amit az uszodák világáról ír, ebben biztos vagyok, tudom. Hiába fenyegetőznek perrel, hiába vizsgálódik ma bőszen az Úszószövetség. A sport testi és szexuális kiszolgáltatottság, ezer szállal kötődik az erőszakhoz és a libidóhoz. Erről sokan beszámolhatnának. (…) A könyv értéke számomra, hogy nyíltan és köntörfalazás nélkül tudósít az uszodai erőszak formáiról. Bottal verés, békaügetés, tapizás, szexuális utalások, zaklatás, puncikóstolgatás – íme, a színfalak mögötti díszítősor. Nem is emlékszem, hogy erről valaha bárki nyíltan beszélt volna. Olyan természetes ez ott, az edzések között, mint a reggeli kakaó hajnali fél ötkor, csobbanás előtt."
A könyv 2013-ban jelent meg, három évre rá robbant a másik bomba: Kiss László ügye...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.