INGYEN MEGCSINÁLTUK, AMIRE A KÖZMÉDIA NEM VOLT KÉPES: ITT AZ ADATBÁZIS A MILLIÓS SZERZŐDÉSEIKRŐL

HVG ONLINE
Szerző: OROSZI BABETT
2019.08.01.

Az állami vállalatok egyik kedvelt trükkje, hogy a szerződéseikről szóló adatokat olyan formátumban osztják meg, hogy azokkal semmit sem lehet kezdeni. Hasonló játékot játszott az elmúlt években az MTVA is, a hvg.hu viszont az elmúlt hetekben kereshető adatbázist készített az adatokból, és az érdekesebbeket a Vizzu segítségével vizualizálta is. Kíváncsi, kik és mire talicskáztak ki sokmilliárd forintot a közmédiából? Kiderül alábbi cikkünkből, amelynek párját megtalálja a friss HVG-ben.

Tévécsatornákon, rádióadókon, internetes honlapokon, továbbá egy hírközponton keresztül ömlik ránk évek óta a közpénzből finanszírozott kormánypropaganda, hála az Orbán-kormány által megálmodott és azt teljeskörűen ki is szolgáló MTVA-nak, azaz a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak.

Az MTVA-hoz összesen 7 tévécsatorna (M1, M2, M3 - amely már csak online elérhető -, M4, M5, Duna, Duna World), 5 rádió (Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Dankó Rádió, Nemzetiségi Rádió, Parlamenti Rádió) és több honlap tartozik (mediaklikk.hu, m4sport.hu, hirado.hu), valamint az MTI, amely ingyenesen szállítja a híreket más médiumoknak.

A tartalom széleskörű, a propaganda mellett sport-, szórakoztató, zenei és kulturális műsorok, beszélgetések, mesék, valamint sorozatok és filmek is szerepelnek a kínálatban. Mindez 2011 óta összesen csaknem 720 milliárd forintba került – ebből 586 milliárd közpénz - a költségeknek viszont csak a töredékét lehet részletesen nyomon követni abban a dokumentumcsomagban, amelyet az MTVA éppen az átláthatóság jegyében hozott nyilvánosságra. Ez az első fontos megállapítás, amelyet az után tehetünk, hogy összesítjük a közmédia 5 millió forintot meghaladó szerződéseit.

A lista azt a célt szolgálná, hogy az adófizetők megtudják, az MTVA kivel szerződött és mire, ami bár a mintegy 135 oldalnyi dokumentumból részben valóban kiderül, a tételek összesítése azonban a lehetetlenség kategóriáját súrolta, mivel a közmédia a listát olyan formátumban osztotta meg, hogy abban nem lehetett keresni, a tételeket nem lehetett partnerekre lebontva összesíteni, ahogy évekre sem. Kimutatásokat sem lehetett csinálni arról, hogy ki kapta a legtöbb pénzt, és mire.

A hvg.hu ezt megelégelve hetekkel ezelőtt először különböző internetes szövegfelismerő programok segítségével bevitte az összesen több mint 2400 tételt egy táblázatba, majd azokat átnézte és kijavította. Ezen túl volt, hogy az MTVA euróban és forintban is megadta az összegeket, amelyekhez néhol megjegyzéseket is fűzött, ezeket külön oszlopba kellett rendezni.

Ennek a folyamatnak a végén vált láthatóvá a végösszeg, amely 193 milliárd forint. Ekkora értékű szerződések szerepelnek tehát összességében az 5 millió forintot meghaladó szerződések listájában, ami a 720 milliárdos összköltségnek alig több mint a negyede.

Mindettől függetlenül ebből is elég sok mindent meg lehet tudni. Például azt, hogy kik kapták ennek a 193 milliárd forintnak a jelentős részét. Elég kevés szereplő: 1068 szerződött parnerből csupán 54 cég. E vállalkozások 154 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket az MTVA-val, a fennmaradó 38 milliárd forinton pedig a többi, ezernél is több vállalkozás osztozott.

És hogy kik voltak a legnagyobb szereplők? Kiemelkedően magas összegre, mintegy 32 milliárd forintra szerződött az MTVA-val a Magyar Labdarúgó Szövetség. A közmédia ezt a pénzt főként sportközvetítési jogokra fizette ki. A második és harmadik tétel ugyancsak a sportról szól, a Hungaroring Zrt.-vel a Forma-1 közvetítéseire illetve a futamokkal kapcsolatos barterszerződésekre összesen 17 milliárd forint értékben szerződtek. Tízmilliárd forintnál többet költött el az MTVA az Európai Labdarúgó-Szövetségnél is, itt szintén sportközvetítések jogaira, valamint kis mértékben vonalhasználatra fizették ki a pénzt...

ITT OLVASHATÓ