Szerző: SZELE TAMÁS
2019.08.17.
De, hogy mindenekelőtt magukat a tényeket vegyük, ugyebár a tegnapi nap híre az volt, hogy Donald Trump meg szeretné vásárolni Grönland szigetét. Nem magának, hanem az Egyesült Államoknak, ő nem mondta meg, mire volna jó, de szerintem az Északnyugati Átjáró és általában a globális felmelegedés miatt megnyíló sarkvidéki hajóutak ellenőrzése céljából – ne feledjük, ez nemsokára rengeteg pénzt és befolyást jelent majd, ráadásul nem csak Oroszország terjeszkedik az arktikus térségben, hanem tavaly év végén még Kína is bejelentette, miszerint „sarkkör-közeli nemzet” (nem tudom, ebbe Kanton, Hong Kong és Hajnan szubtrópusi szigete is beletartozik?), szóval folyik a verseny az északi vizekért, kizárólag ebből a szempontból lett volna értelme az üzleti ajánlatnak.
Csakhogy Grönland mégsem egy kiló érett túró, hogy hoci-nesze alapon kereskedjenek vele. Elsőként Ane Lone Bagger, Grönland külügyminisztere reagált a különös felvetésre, éspedig kategorikusan:
„Az üzletekre nyitottak vagyunk, de nem vagyunk eladók”
mondta, vagyis világossá tette, hogy Trump összesen annyi jeget kaphat Grönlandon, amennyi a whiskyjében elfér, azt is csak akkor, ha odautazik. Aaja Chemnitz Larsen, a grönlandi parlament képviselője annyit tett még hozzá, hogy a sziget jövője szerinte sokkal inkább „egy jobb és egyenlőbb partnerség Dániával”.
Dániában is megrökönyödve fogadták az ötletet. Pár vélemény:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.