Szerző: CSERI PÉTER
2019.08.04.
Ha egy társadalomban hiányoznak a konszenzuális értékek, akkor a többséget nem nehéz megosztani szélsőséges nézetekkel – mondja a 168 Órának Félix Anikó szociológus. Úgy véli, egy kormányzati szerepet betöltő párt esetében elsősorban a stratégia és a taktika része, hogy milyen megosztó társadalmi ügyeket emel be a közbeszédbe. A különböző ellenségképző diskurzusok többféle viszonyrendszerben is felépíthetők, és ha ez megtörtént, akkor a hatalom patikamérlegen kiszámolva adagolhatja, hogy szerinte aktuálisan éppen mely csoportok felől éri támadás a társadalmat. Hogy aztán megvédhesse a többséget a kisebbségtől.
– Az elmúlt hónapokban mintha összehangolt kormányzati támadás indult volna az LMBT-közösség ellen. A társadalomtudós is így érzékeli?
– Ez a most érzékelhető „felívelés” nem a semmiből jött. Talán az egyik legfontosabb előzmény, hogy a jelenlegi kormányzat már az Alaptörvénybe beiktatta: a házasság egy férfi és egy nő között létrejövő életközösség, amelyből így egyértelműen kizárta a homoszexuális párokat. Ez megadta az alaphangot a továbbiakhoz. Érdemes megemlíteni azt a Fővárosi Közgyűléshez benyújtott módosító indítványt, amelyben kormánypárti politikusok, köztük Tarlós István kérték Budapest közterületeiről való eltávolítását azoknak az eseményeknek, amelyek kiválthatják a „lakosság többségének megbotránkozását”. Nem volt ugyan explicit módon kimondva, de a beadvány megfogalmazásából egyértelmű, hogy a Pride-ra céloztak. A társadalmi nemeket mint ellenségképet középpontba állító „genderezés” szintén ebbe a folyamatba illeszkedik. A mostani kormányzati támadás aktualitását talán az adhatja, hogy a hivatalos szélsőjobboldalnak a homofóbia maradt gyakorlatilag az egyik utolsó kártya a kezében, logikus, hogy a kabinet ezt is megpróbálja kivenni a kezéből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.