Szerző: ÉS
2019.08.23.
Fried Ilona: A színház álma ötvenöt év után
Kanadai identitásról a párizsi Théâtre du Soleilben, a „Nap Színházában”
I N T E R J Ú
Beszélgetés Paul Lendvaival új könyvéről, a Törékeny Európáról
K R I T I K A
Mészöly Miklós: Sötét jelek. 2. kiadás. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 462 oldal, 3999 Ft
A kötet az életműkiadás részeként 2019-ben jelent meg másodszor, úgy, ahogyan 1957-ben Mészöly összeállította, 15 elbeszélés Agyagos utak, és 9 mese Az elvarázsolt tűzoltózenekar címmel, nem időrendben, de mindenhol feltüntetve a keletkezési évszámot. A legkorábbi írás az Állatok, emberek, 1948-as, első könyvének, a Vadvizeknek megjelenési éve. Ez az első olyan szöveg az életműben, amely érinti a mészölyi antropológiát meghatározó háborús tapasztalatot. Mint azt a Szigeti Lászlóval készített beszélgetőkönyvben elmondja, Mészölyt nem a háború mint „puszta, lecsupaszított téma és históriai tény” érdekelte, hanem a háború előállította „személyes iszonyat és rettenet”. A bűnrészesség foglalkoztatta egy életen át, hogy a fronton, fegyverrel a kezében bizonyára ő is ölt. Nem keresett fölmentést. Elbeszélései föltárják a mindennapi helyzetekben is megjelenő gyilkos diszpozíciókat anélkül, hogy a kínálkozó humanista föloldozást vagy ellágyulást megengedné magának.
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.
Domány András: Ex libris
Újratervezések – Magyarország a jelenkorban
Kommunista kiskirályok
Pete László: Itáliától Olaszországig
Andreides Gábor: Egy megbízható elvtárs
Laczó Ferenc: A pluralizmustól az eklekticizmusig
Földes György (szerk.): +/-30. Esszék a közelmúltról és közeljövőről. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019, 252 oldal, 3500 Ft
A szerkesztő Földes György a globalizációs nyitás és újabban a nemzetállami visszarendeződés erkölcsi kihívásaira reflektáló írása egy, a versenykényszer és biztonságigény harapófogójába szoruló országról ír, miközben (teljes joggal) hiányolja az alternatívák megfogalmazását és megvitatását. Míg Földes írása az elhatalmasodó globális válság kontextusában az európai projektre mint pozitív kivételre hivatkozik, Gyurgyák János konzervatívabb és pesszimistább megközelítése nemcsak Magyarországot, de az európai projektet is tartalmilag kiüresedettnek láttatja. Gyurgyák sorai eközben leginkább az önámító, korrupt és alapvetően élhetetlen autokrácia magyarországi visszatértét panaszolják fel.
Jablonczay Tímea: Kik a felelősök?
Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilasmozgalomban. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019, 288 oldal, 3490 Ft
Pető Andrea könyve mind forrásanyagában, mind elméleti megalapozottsága, szerkezete, módszertana, argumentációja tekintetében újdonságokat tartogat az olvasó számára. Az eseménytörténet leegyszerűsítő narrativizálása helyett valami egészen mást csinál: tanúvallomásokat, periratokat, túlélőkkel készített interjúkat, korabeli sajtóanyagot és fényképeket elemez, egyenes vonalú történeti elbeszélés helyett magyar történettudományi munkához képest szokatlan és újszerű módon a túlélők és elkövetők nézőpontjait, narratíváit egyszerre közli. Feltűnő az is, hogy újra-meg újra visszatér a kiindulópontra, mintha koncentrikus köröket írna egy megsemmisítő tapasztalat, ártatlan emberek halála körül.
Csőke Zoltán: Kié Kafka?
Benjamin Balint: Kafka utolsó pere. Fordította Lelik Krisztina. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019, 300 oldal, 4299 Ft
Az egész pereskedés (hogy kié Kafka) Brod homályos végrendeletének köszönhető. Brod ugyan Esther Hoffét nevezte meg egyedüli örököseként, de azzal a kitétellel, hogy halála után Esther az irodalmi hagyatékát (Brodét? Kafkáét?) adományozza egy közgyűjteménynek. Esthernek azonban valamiért harminckilenc (!) év sem volt elég, hogy végrehajtsa Brod végakaratát. Inkább a lányaira hagyta a probléma megoldását, de arra azért még sikerült időt szakítania halála előtt, hogy eladja A per eredeti kéziratát és Kafka Brodnak írt huszonkét levelét, valamint tíz levelezőlapját. „Kafka piszkozatait, leveleit és rajzait, amelyeket a néhai Max Brodtól kaptam ajándékba, egyenlő részben elosztva (…) két leányomnak [ajándékozom]. Kafka könyvei Brod könyvtárából két leányom tulajdonában maradnak.” (222.) De csak innentől lesz igazán kafkai az egész! Az egyik sarokban az Izraeli Nemzeti Könyvtár, a másikban a Marbachi Irodalmi Archívum. A meccs tétje, hogy eldőljön végre, hol van a legjobb helye Kafka hátrahagyott írásainak (hogy Brod irodalmi hagyatékával mi lesz, igazából senkit sem érdekelt). Ennek az őrületnek tett pontot a végére (?) a 2016-os ítélet – végül pontozással győzött az Izraeli Nemzeti Könyvtár.
Hahner Péter: Egy különleges kordokumentum
Pardon... Az Új Nemzedék rovata Kosztolányi Dezső szerkesztésében. 1919–1921. Szerkesztette Arany Zsuzsanna. Osiris Kiadó, Budapest, 2019, 373 oldal, 3980 Ft
Az efféle szellemes megállapítások miatt ma is érdemes áttanulmányozni e cikkgyűjteményt. Sajnos azonban a glosszák stílusát a világháború és a forradalmak öröksége, a brutalizálódás, indulatosság és antiszemitizmus hatja át. A szociális egyenlőtlenségeket, a nemzeti hagyományok megsértését, a békeszerződések igazságtalanságait, az 1919-es, forradalomnak nevezett, puccsista hatalomátvételt Kosztolányi joggal bírálta. De mindezt úgy ítélte el, mint a zsidóság bűneit, melyeknek „kontóját a magyarság kénytelen fizetni, miután előzően vérrel, majd szégyennel fizetett.” (122.) Nem lát semmi különbséget a bolsevikok, szociáldemokraták, radikálisok és liberálisok között, valamennyit felelősnek tartja a trianoni békeszerződésért. Szamuely a Pardon… rovatban nem úgy jelenik meg, mint a terrort irányító, fanatikus értelmiség forradalmár közismert típusa, hanem mint „a gettó gyáva veszett kutyája.” (92.) Politikai, gazdasági és kulturális antiszemitizmus ez, nem faji, nem irányul a szegény zsidók, a nők, az öregek és a gyermekek ellen, nem követeli kitelepítésüket vagy megsemmisítésüket – mégis bántó és igazságtalan. Nem vált ettől Kosztolányi sem „a felbomló erkölcsi normák képviselőjévé”, sem „protofasisztává”, ahogy baloldali bírálói állították. Mindössze arról van szó, hogy a legkiválóbb művészek sem maradtak immunisok az első világháború utáni, jobb- és baloldali radikális ideológiák fertőzéseivel szemben. És ez nagyon szomorú.
Láng Eszter: Mert az idő közel van
Petőcz András: A visszaforgatott idő. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2019, 120 oldal, 2950 Ft
Az egész kötetre jellemző egyfajta meditatív, filozofikus, egyben összegző hangvétel. A részcímek egy körforgás elemeiként is tekinthetők: Kivonulok, Boldog, magányos szöveg, Az idő visszaforgatása, 10 koan Tandorinak, A csend súlya. És mindben történetek, játékok, emlékek, vágy az elmúlt, a már nem elérhető után. Kivonulni a világból, „hol indulat és gyűlölet lángol”, egy másik világba, amelyet Arany János, Ady Endre, József Attila tenne barátságossá. Hommage-versek ezek a nagy elődöknek, és a nyelvi készségek felmutatása egyúttal.
Urbán Bálint: Pessoa revisited
Fernando Pessoa: Bensőmben sokan élnek. Szerkesztette Pál Ferenc. Fordította Csuday Csaba et al. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2018, 495 oldal, 3500 Ft
A Bensőmben sokan élnek, ennek fényében, nem más, mint ambiciózus kísérlet és felhívás Pessoa életművének újraolvasására, valamint kissé megkopott kultuszának újraélesztésére. Az egykori kultikus státusznak köszönhetően az ezidáig megjelent Pessoa-kötetek csak nagy nehézségek árán szerezhetőek be, kereskedelmi forgalomban már szinte alig kaphatóak. A Bensőmben sokan élnek többek között ezt a logisztikai problémát is igyekszik feloldani, mivel kellőképpen reprezentatív és komplex kötetben teszi elérhetővé az ezidáig megjelent fordításokat, így az olvasó a lehető legteljesebb és legárnyaltabb képet kaphatja az életműről. A már emlegetett korábbi kötetek anyagai mellett azonban újdonságokkal is szolgál a könyv, és számtalan, magyarul még publikálatlan szöveget is tartalmaz, bővítve ezzel az egyébként is terjedelmes magyar nyelvű korpuszt. Az életműben és az azt bemutatni vállalkozó, közel félezer oldalas monumentális kötetben való biztosabb tájékozódást kellőképpen informatív, irodalomtörténeti bevezető tanulmány, valamint az egyes heteronim figurák versei előtt álló esszék segítik.
Wagner István: Kortársi kötelékek
(Familienbande – Die Schenkung Schröder, Museum Ludwig, Köln. Megtekinthető szeptember 29-ig.)
Sinkó István: A mulandóság állandósága
A hámló idő
(Dréher János képei a B32 Galéria és Kultúrtérben szeptember 13-ig láthatók.)
Stőhr Lóránt: Apai örökség
(Peter Grönlund: Góliát)
Grönlund igazi naturalista rendező, aki az emberi természet aprólékos leírásában és a miliő láttató erejében hisz. Az ólmos északi ég alatt, állandó szürkeségben, kilúgozott színekben küzdenek a film szereplői egymással és a rideg gazdasági viszonyokkal. A Góliát tobzódik a tárgyi részletekben, a házak, a kertek, a külvárosi utcák és terek, a ruhák tapinthatóan sűrűségben érzékeltetik a szegénységet.
Rákai Zsuzsanna: Változatlanul jó
(Szivárvány Kultúrpalota, Kaposvár, 2019. augusztus 15.)
A Kaposfestnek a mennyiség mindig is lényeges vonása volt, legalább annyira, mint a minőség: a szervezők kezdettől komoly energiaforrásként tekintettek a város vidéki, nyári lassúságának és az ehhez képest szokatlanul koncentrált zenei események változatosságának az ellentétére, s ezt a dinamizmust csakugyan sikerült mostanáig töretlenül megőrizniük. A tizedik fesztiválon ennek megfelelően számos zeneszerző, kompozíció, stílus és apparátus képviseltette magát Faurétól Prokofjeven és Telemannon át Brahmsig, vagy épp a szonátáktól a négykezes zongoradarabokon át a kvartett műfajáig, ennél fogva pedig az augusztus 13–19-ig tartó rendezvény egészéről jószerével csak véletlenszerű betekintés révén lehetett némi vázlatos képet kapni.
Herczog Noémi: A színházcsináló
(Kiss István: Csütörtököt mondok? R.: Tóth Géza. Thealter Fesztivál, Szeged)
Kisspista teremtett figura. Nyilván izgalmas, hogy tisztában van Kiss István személyes emlékeivel, így ezeket meglehetősen autentikusan adhatja tovább. De a figyelmem azért nem lankad egy pillanatra sem, mert Kiss István hitelesen van jelen a színpadon – írom, miközben előre tudom, hogy lesznek kritikustársak, akik nem szeretik az ilyet. Én sem egyszerűen azt gondolom, hogy ebbe a „csoportos szereplőnek sem kellett kellékes figurába” a világ minden esetlensége és profizmusellenessége belefér. Hanem egyenesen azt, hogy Kiss István eleinte kicsit megilletődött, majd egyre oldottabb játéka a maga nemében: profi.
Fáy Miklós: A hiányzó lépcsőfok
(Mozart: Die Zauberflöte – Deutsche Grammophon, 2019)
Adja magát a poén, hogy a próbatét maga a lemez, de ez azért túlzás. Kiemelkedő zenekari játék és pontosság, elfogadható énekművészet, és a megszokott tanulság: A varázsfuvola megoldhatatlan. Vannak jó és jobb felvételei, vannak rosszak és rosszabbak, de olyan nincs, amiben minden benne volna. Nem volt, és nem nagy kockázat megjósolni, hogy nem is lesz. A helyzet egyre nehezebbé válik, hiszen nem valami korszerű történet, a feketék gonoszak, a nők keveset tesznek és sokat beszélnek, ráadásul nagyratörők és szívtelenek. Nincs más megoldás, minél több változatot kell hallgatni, minél többször, és akkor talán egy centivel közelebb jutunk a lényeghez.
Károlyi Csaba: Ferencváros–Gödöllő: 1–1
(Megbeszéljük. Bolgár György és a hallgatók műsora, Klubrádió, augusztus 16., péntek, 16.00–18.00)
A Megbeszéljük műsora ezúttal is azt mutatta meg, hogy árnyaltan célszerű nézni a helyzetet, sőt, Bolgár próbálta a maga szókratészi rávezető módszerével segíteni a szereplőket abban, hogy azt tegyék, amit egyébként is igazából tenni akarnának. Már amennyiben tényleg közös a céljuk.
Siba Antal: Történelmi meccsek
(Futballközvetítések a televízióban)
Tudni jól, hogy a labdarúgás Magyarország húzóágazata, így mondta a miniszterelnök. Ettől kezdve a magyar közmédiában – kivált a köztelevízióban – a hazai riporterek és szakelemzők elkeseredett küzdelmet folytatnak, hogy bebizonyítsák a képernyő nyújtotta keserves látványról, az egyre laposodó színvonalról, hogy az jó. Vagy, hogy nem is olyan rossz. Vagy, hogy úgy általában nézhető.
I R O D A L O M
Nyirán Ferenc: Levelek Junilkának 1.
Nyirán Ferenc: Gyökérkisasszony
Szolcsányi Ákos: Piros
Turi Tímea: Közéjük tartoztam
Kiss Ottó: A mi lovunk
(Nem mindig) szerelmes földrajz
(Nem mindig) szerelmes földrajz
- TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS
„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.
Kiss László: Tekerni messze
(Nem mindig) szerelmes földrajz
„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.
Kiss László: Tekerni messze
(Nem mindig) szerelmes földrajz
- TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS
„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.
Molnár Lajos: Rendelő
(Nem mindig) szerelmes földrajz
„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.
Molnár Lajos: Rendelő
(Nem mindig) szerelmes földrajz
- TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS
„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.0
Kántor Zsolt: Lélekkiöntés
(Nem mindig) szerelmes földrajz
„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.0
Kántor Zsolt: Lélekkiöntés
(Nem mindig) szerelmes földrajz
- TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS
„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.
„Hisz te is itt éltél a közelben, Gyulán”, írja családtörténeti montázsában Kiss Ottó. A „(Nem mindig) szerelmes földrajz” sorozatunkban viharsarki alkotók írásaiból válogattunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.