2019. augusztus 7., szerda

DRÁGA MULATSÁG A SZUPERKÖTVÉNY AZ ÁLLAMNAK ÉS AZ ADÓFIZETŐKNEK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: BONTA MIKLÓS, PAPP ZSOLT
2019.08.07.


Az új „szuperállampapír” majd minden második forintja már ott volt az államnál, a friss pénzek egy része pedig a babaváró hitelből érkezhet – így már drága mulatság a MÁP+.

Órási siker az új magyar szuper állampapír. A júniusi indulás óta 1500 milliárd forintot értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új kötvényekből, ám ez az államnak drága mulatság - legalább is ezt állítják a Népszavának nyilatkozó szakértők. Az Erste Bank vezetői egy e héti tájékoztatón úgy vélekedtek, hogy a jelenleginél alacsonyabb kamatmértékkel is elérhette volna az ÁKK a friss lakossági tőke bevonását. Arra is figyelmezettetek, hogy a Magyar Államapapír Plusz (MÁP+) növeli a spekulációs kedvet is: előfordul, hogy például a babaváró hitelt csak azért veszi fel egy házaspár, hogy a szuperkötvénybe fektetve pénzüket a kamatkülönbözeten gazdagodjanak. 

Az eset nem egyedi, egyre több helyről hallani a babaváró hitel ilyen célú felhasználásról, ami minimális pénzügyi innovációval végrehajtható: az új típusú hitel öt éves kamata - ha nem születik meg egy gyerek sem - 3-3,5 százalék, ennél csak magasabb tud lenni az öt éves MÁP+ az átlagos 4,5 százalékos kamatával. Vagyis mást sem kell tenni, mint fel kell venni az állami támogatású babaváró hitelt és azt az utolsó fillérig államkötvénybe fektetni - így tőke nélkül lehet kamatjövedelemhez jutni - amivel majdnem mindenki jól jár, az adófizetőket leszámítva. Persze a bankári figyelmeztetésre joggal lehet azt mondani, hogy savanyú a szőlő, hiszen a magas kamattal az állam forrásokat von el a bankoktól. Egy jegybanki elemzés szerint szuperkötvény minden tizedik forintját a bankbetéteikből vették ki a lakossági befektetők.

A lapunknak nyilatkozó kötvénypiaci elemző is úgy vélekedett, hogy az állam számára drága forrás a szuperkötvény, s közel sem olyan stabil mint az elsőre látszik. Ugyanis a kötvény viszonylag egyszerűen visszaválható az öt éves futamidő lejárta előtt – így egy esetleges megváltozó inflációs vagy kamatkörnyezetben megindulhat ezen kötvények visszaváltása – ami viszont finanszírozási kockázatot jelent az államnak. A magas kamatot azzal magyarázta az elemző, hogy a kormány így próbálja csökkenteni az inflációs várakozásokat – ezzel lehetővé teszi a jegybank számára, hogy nem kelljen kamatot emelni a magas 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedés ellenére sem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.