AZ ORVOSOK GYAKRAN CSELÉDNEK NÉZIK ŐKET, ÉS SENKI NEM VESZ TUDOMÁST A GONDJAIKRÓL

HVG ONLINE
Szerző: GÁTI JÚLIA
2019.08.24.

Az állam, a szakszervezetek és a kamara mintha tudomást sem vennének a háziorvosok mellett dolgozó szakképzett ápolókról.

A tűzvonalban dolgoznak, mégis mintha láthatatlanok lennének. Senki nem vesz tudomást a gondjaikról. A háziorvosok mellett kötelezően alkalmazott szakképzett nővérek legalábbis úgy érzik, hogy sajátos státusuk miatt az egészségügy páriáinak számítanak. Ők ugyanis nem tartoznak a „folyamatosan emeljük az egészségügyben dolgozók bérét” kezdetű kormányzati sláger hatálya alá.

Mivel a társadalombiztosító pontos adatokat közöl a gyermek- és felnőtt-, valamint fogorvosi alapellátásról, nem nehéz kikalkulálni, hogy mintegy 10 ezer szakdolgozó szenvedi a kettősség hátrányait. Amikor ugyanis a törvényi kötelezettségnek kell megfelelni, hogy tudniillik rendelkezzenek megfelelő képzettséggel, vegyenek részt a kötelező továbbképzéseken, fizessék a kamarai tagdíjat, akkor szakdolgozónak számítanak. Amikor viszont a szakdolgozói bértábla szerinti, kötelezően fizetendő illetményeket emeli a kormány, róluk szó sem esik. A közel két évtizede véghezvitt praxisprivatizáció következménye, hogy a magánvállalkozóként dolgozó orvosok szerződnek a társadalombiztosítóval, és a tb-től kapott összegből – tavaly ez átlagosan havi 1,7 millió forint volt – kell kifizetniük az alkalmazottak bérét, a rezsit és az orvosi jövedelmet.

Nem is lenne semmi gond az alapellátásban foglalkoztatott szakdolgozóknak kifizetett bérekkel, ha valódi piaci feltételek lennének. Hiszen elvileg alku tárgya, hogy a kínált bérért elszegődik-e a nővér egy háziorvos mellé, és hogy továbbáll-e, ha bére nem növekszik a vele azonos végzettségű, de szakrendelőben vagy kórházban dolgozó kollégái fizetéséhez hasonlóan.

Hiába keresett szakma a nővéreké, vidéken – még csak nem is az isten háta mögött – erős gátja az állásváltoztatásnak a nehezen kivitelezhető és időigényes ingázás. A többség nem is mer szembeszállni az egy személyben főnök és munkáltató orvossal. Sokan pedig, akik már leszolgáltak egy-két évtizedet kórházi osztályokon három műszakos beosztásban, középkorúként már nem tudnák újra ezt a fokozott fizikai és mentális megterhelést vállalni...

ITT OLVASHATÓ