Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.08.18.
Az atomfegyver kidolgozására irányuló Manhattan terv magyar tudósai, a „marslakók” olyan etikai dilemmát hoztak létre, amely a mai napig fennáll: Szilárd Leó előre megérezte az atomkor beköszöntét, Neumann János pedig a számítástechnika korát, arról pedig azóta is folyik a vita, hogy mennyiben szárad a tudósok lelkén a két bomba 185 ezer japán áldozata. Azon pedig a történészek vitatkozhatnak, hogy Japán vajon tényleg megadta-e volna magát Hirosima és Nagaszaki megsemmisítése nélkül is.
A második világháborúban a nukleáris fegyverkezési verseny első tétje az volt, hogy vajon az Egyesült Államoknak sikerül-e megelőzni a németeket. Az atomfegyvert kidolgozó tudósok attól tartottak, hogy a náci rezsim nem is nagyon gondolkodna el az ügy etikai vonzatain, mielőtt ledobná a bombát.
Nem csak világnézeti problémáról volt szó: 1945-ben a Manhattan terv dolgozóit is megkérdezték egy felmérésben (a kérdőívet itt lehet kitölteni), hogy mit tennének a kész bombával. A kutatás 250 dolgozóját kérték fel a válaszadásra, ebből százötvenen töltötték ki a név nélküli tesztet. A válaszadók elsöprő többsége, 87 százaléka gondolta úgy, hogy az atombombát be is kell vetni – igaz, a megkérdezettek 72 százaléka szerint először nem éles helyzetben, hanem csak erődemonstrációként kellene ledobni egyet. Mindössze hárman vélték úgy, hogy ez az egész rossz ötlet volt, és soha nem lenne szabad ilyesmit használni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.