ANNYI PÉNZ LESZ A KÖLTSÉGVETÉSBEN, HOGY JELENTŐS ADÓCSÖKKENTÉSRE VAGY OKTATÁSI, EGÉSZSÉGÜGYI REFORMRA IS LEHETŐSÉG LENNE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.08.16.

Hatalmas többlet látszik a következő évek költségvetéseiben, amiből a kormány adót csökkenthet, vagy – ha lenne szándéka – elindíthatja az oktatás, az egészségügy reformját.

A kormány középtávú pénzügyi tervei szerint a jövő évi 378 milliárd forint után, 2022-re évi 500, a 2023-re pedig már 780 milliárd forintos úgynevezett tervezési tartalék, azaz szabadon elkölthető még le nem kötött bevétel keletkezhet az éves költségvetésekben. Természetesen mindez csak akkor teljesülhet, ha elfogadjuk a kormány ama feltételezést, a magyar gazdasági növekedés megmarad a 3-4 százalékos tartományban. Ezeket az összegeket a kormány a költségvetés középtávú kitekintésben az országvédelmi/adócsökkentési alapban különítette el, ebből sejthető, hogy – ha a körülmények engedik –, akkor ezt az összeget részben adócsökkentésre fordítaná. 

 Az elmúlt években, ha adócsökkentésről volt szó, akkor elsősorban munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklése volt a kormány elsődleges célja, mindezt a magyar cégek versenyképességének növelése érdekében. (Másodsorban a világcsúcsot jelentő 27 százalékos áfa célzott, egy-egy ágazatra kiterjedő mérséklésével operáltak.) A szocho a két társadalombiztosítási (tb) alap fő bevételi forrása – ebből fizetik a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátásokat. A két tb-alap a központi költségvetésből már jelenleg is mintegy 500 milliárd forintnyi támogatásban részesül más adóbevételekből, vagyis – érvelnek a szakértők – a szocho és tb-járulékbevételek már jelenleg sem fedezik a nyugdíj és egészségügyi kiadásokat, így ez már nem lehet akadálya a munkabérre rakódó teher további csökkentésnek. 

A kormány(fő) másik politikai ígérete adófronton az egy számjegyű, praktikusan kilenc százalékos szja bevezetése. Jelenleg 15 százalék ugyan az szja kulcsa, ám a tetemes (családi) adókedvezménynek köszönhetően a tényleges adóterhelés 7,55 százalék volt a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) számai szerint 2017-ben. Az alacsony egykulcsos szja nem példa nélküli Európában, jellemzően a fejletlenebb keleti országok (Románia, Bulgária, Szerbia) operálnak vele. Idehaza egyaránt vannak támogatói az egykulcsos szja csökkentésnek, illetve korábbi többsávos adó visszahozatalának is, mondván a jól keresők arányaiban is fizessenek többet...

ITT OLVASHATÓ