A MAGYAR KORMÁNY ÉS A MULTIK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA

Szerző: ÉS

2019.08.16.

Bár túl nagy meglepetést nem okozott, némi felháborodást azért kiváltott a minap annak a híre, hogy a Magyar Telekom eladja T-Systems nevű informatikai óriáscégét a Mészáros Lőrinc jobbkezeként ismert Jászai Gellért irányítása alatt álló 4iG-nek. A két fél abban is megállapodott, hogy a tranzakció sikeres zárásával partnerségre lépnek a nagyvállalati és közszféra telekommunikációs szolgáltatásainak értékesítésében. Az esemény újabb adalék „az üzlet az üzlet” tétel érvényességéhez. Bárkivel bármilyen alku megköthető, ha kellő ellentételezéssel jár.

Mindkét fél „tisztán piaci” döntésről beszélt. Ám nehéz figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy küszöbön áll a távközlési piacot gyökeresen átalakító 5G-frekvencia kormányzati tendereztetése, amelynek kimenetelében sokat nyomhat a latban egy Orbán-közeli cég „partnersége”. Az sem mellékes körülmény, hogy a T-Systems őrzi a közelgő önkormányzati választást támogató informatikai rendszerekben kezelt adatok biztonságát. Másfelől attól sem tekinthetünk el, hogy a Magyar Telekom végső tulajdonosa az a Deutsche Telekom AG, amelynek a német állam a legnagyobb részvényese, míg a fennmaradó 68 százalék szórt tulajdonban lévő közkézhányad. Feltételezhető, hogy a „tisztán piaci” döntés mögött végső soron két állam alkuja áll. Orbán Viktor március végén a Karmelita kolostorban fogadta a német anyacég és a magyar leányvállalat vezetőit, hogy, úgymond, áttekintsék Magyarország digitális fejlesztésének lehetőségeit. A Miniszterelnökség közleményéből megtudhattuk, hogy „a vállalat év elején elindította első szabványos 5G tesztállomását Zalaegerszeg belvárosában, és leányvállalatával, a T-Systems Magyarországgal együtt 5G teszthálózat kiépítését végzi a zalaegerszegi járműipari tesztpályán”. És most „hirtelen” ezt az ígéretes leányt adja át egy Orbán-közeli magáncégnek; a ki tudja, milyen forrásból előteremtett (több tízmilliárdos) vételárért és a „partnerségi” ígéretért cserébe.

Multimutyik

Nem ez az első ilyen, „tisztán piaci” szempontokon túlmutató üzlet, és vélhetően nem is az utolsó. Az adóparadicsomi állapotokat kihasználó umbuldák fű alatti támogatásától a büntetőjogba is ütköző korrupciós ügyletekig sokféle válfaját ismerjük a magyar kormányok és a multik közötti, a piaci versenyt mindenképpen, de esetenként a törvényt is sértő üzleteknek. Minél kevésbé normatív a gazdasági élet szabályozása és minél inkább központosított a döntéshozatali rendszer, annál tágabb tér nyílik az ilyen ügyletekre. A 2010 óta Magyarországon regnáló hatalom nem csupán a jogállamiságot biztosító intézmények működését téríti el a feladatuktól, hanem diszkrecionális és átláthatatlan döntéseivel a gazdaság versenyviszonyait is rombolja, miközben az üzleti élet szereplőit kiszolgáltatja a kormányzat kénye-kedvének és kitágítja a teret a korrupció előtt. Nemzetközi versenyképességi és korrupciós vizsgálatok sokasága tanúskodik erről.

Most nyáron került (újból) terítékre a Microsoft 2013–2015 közötti korrupciós ügylete a magyar kormánnyal, amelyről a jelek szerint nemcsak tudhatott Orbán Viktor, de még vejének a cége is haszonélvezője lehetett. A Microsoft Magyarország Kft. beismerte, hogy közreműködésével a hazai viszonteladók túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az amerikai anyavállalalat felé azt kommunikálták, hogy az üzlet megkötéséhez jelentős árengedményeket kell adni. A kedvezményezett viszonteladók a mintegy 30 százalékra rúgó árkülönbözeteket többnyire közigazgatási tisztviselők megvesztegetésére használták fel. A súlyos korrupciós ügy csak azért kerülhette el a bíróságot, mert az anyacég az amerikai igazságügyi minisztériummal kötött peren kívüli egyezség keretében vállalta, hogy magyar leányvállalata 8,75 millió dollár (mintegy 7 milliárd forint) büntetést fizet – annyit, amennyire a túlárazásból származó hasznot taksálták. A honi ügyészség viszont még csak nem is foglalkozik az üggyel...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)