Szerző: 168 Óra
2019.08.07.
Az SZDSZ volt elnökével a rendszerváltás évfordulójának ürügyén beszélgettünk. Pető visszavonult, kivonta magát a nyilvánosságból. Amúgy sem akart élethosszig politikus lenni. Az általa adott prognózis baljós: ha az orbáni autokrácia nem bukhat meg választásokon, csak rossz változatot tud elképzelni. Az is kérdés, megteheti-e az ellenzék, hogy a rendszer elé parlamenti Potemkin-falut építsen. Pető azt állítja, 1989-hez hasonló puha váltás többé valószínűleg nem lesz. Buják Attila interjúja.
Szárnyal a szuperállampapír
Eddig összesen 1400 milliárd forintért vásárolt a lakosság a MÁP+ néven futó állampapírokból. A konstrukció megalkotásának alapvető célja az volt, hogy megmozdítsa és becsatornázza a gazdaságfejlesztésbe, valamint az államadósság-finanszírozásba az embereknél lévő több mint ötezer milliárd forintnyi készpénzt. Ez a szándék azonban csak részben valósult meg, ugyanis a jegyzéseknek alig tíz százaléka származik az otthon tartott pénzekből, a többi alapvetően a már meglévő befektetések átcsoportosítását jelenti. Ugyanakkor a Magyar Állampapír Plusznál jelenleg nincs jobb lehetőség a megtakarítások kamatoztatására – mondják a szakértők. Bod Péter Ákos közgazdászt, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorát Szabó Brigitta arról kérdezte, szükség van-e a kormány által beharangozott gazdaságvédelmi akciótervre. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szerint az szinte biztos, hogy a világgazdaságban lassulás várható, tehát a kormányzat jól gondolkozik, amikor elkezdi keresni, milyen eszközökkel lehet majd a nehezebb időkben is fenntartani a gazdaság dinamikáját. A megoldásai, mint például a gazdaságvédelmi akcióterv elemei azonban kis összegeket mozgatnak meg, korábbi bejelentéseket realizálnak, és sokkal inkább korrekciót jelentenek, mint valódi védelmet – állítja Bod Péter Ákos Szabó Brigittának. Mint mondja, amire biztosan készül a kormányzat, és ami látszik is abból, amit tesz vagy mond, az sokkal inkább arról szól, hogy a NER-kedvezményezetteket és azok cégeit akkor is táplálni és működtetni kell, ha majd nehezebb idők jönnek. Az igazán fontos, hosszú távon ható problémákról viszont egyáltalán nincs sem politikai, sem szakmai vita.
Én el tudok menni Tusványosra
A magyar ellenzéknek szüksége van rám, mert a sajátos helyzetemből adódóan olyan dolgokat is meg tudok tenni, amelyekre az ellenzéki politikusok többsége nem képes – mondja a 168 Órának Ungár Péter. Az LMP parlamenti képviselője beszél arról, miért ő volt az egyetlen ellenzéki képviselő az idén Tusványoson, milyen rekordokat tart a honatyák között, miért akadt be neki az otthon ápolás ügye, továbbá elmondja azt is, miről próbálná meg tíz perc alatt meggyőzni Orbán Viktort, illetve miként befolyásolja a politikai tevékenységének megítélését az a tény, hogy ő Schmidt Mária fia. Aki kérdez: Cseri Péter.
Rezsimvita frusztrációval
Új sorozatunkban a kormányoldalról egyre inkább támadott liberális demokrácia kérdésével foglalkozunk. Elismert kutatókat, tudósokat kértünk fel arra, elemezzék a liberális demokráciák jelenét, az őket ért támadásokat, a bennük rejlő ellentmondásokat és a demokráciák javíthatóságát. Elsőként Szűcs Zoltán Gábor politológus írását közöljük.
Karcsi, ez már a valóság!
Megpályázza a balatonföldvári polgármesterséget Herényi Károly, az MDF egykori elnöke. A függetlenként induló politikus tizenhárom évvel ezelőtt már megmérkőzött a posztért. Akkor nem járt sikerrel, de korábban a környék országgyűlési képviselője volt. Nemrég ért véget a pere, amelyet az UD Zrt. ügyében indítottak ellene és Dávid Ibolya ellen. Szerinte a Fidesznek az volt a célja, hogy kivonják a közéletből, a politika élvonalából. Azt mondja, az együttműködés kultúráját akarja kialakítani a városban. Az ellenzék várhatóan nem indít rá ellenjelöltet. Pungor András riportja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.