Szerző: NAGY N. PÉTER
2019.08.23.
– Néhány nappal augusztus 24-ei 90. születésnapja után – amihez szívből gratulálunk – kerül a boltokba új kötete, a Törékeny Európa. Eddig a világ is szétzúzta magát, ha Európa összetört. Hogy állunk most ezzel a viszonnyal? Mintha veszélyeztetettségünk kezdene történelmi magánüggyé válni.
– Tény, hogy több központja van már a világnak. Nehéz csak Európa-centrikusnak lenni. Nem szabad eltúlozni a szerepünket, aminek azonban továbbra is nagy a fontossága. Azt, ami Európában történik, nem lehet elválasztani a világ többi részétől, a kommunikációs forradalom végképp nem engedi leválni egymásról a történeteket. Kérdés az is, hogy mennyire játszik Európa törékenységében szerepet az, hogy Amerikának ilyen szörnyű elnöke van, amilyen Trump… Szinte egy időben vagyunk a vízben és a parton. Pillanatonként változik a helyzet. Most például éppen a saját elitje teszi tönkre Nagy-Britanniát, amely szinte gyedül harcolt és tartotta a frontot két évig a világháborúban a nácik ellen.
– Ennyiben állna Európa törékenysége?
– Eddig 18 könyvet írtam, egyet szerkesztettem, ezért tudom, hogy a cím mindig kompromisszum a szerző és a kiadó között. Az eredeti címem az lett volna, hogy Hatalom, emberek és bátorság, ami németül, mert az eredeti művet ezen a nyelven írtam, alliterált. Hiába, a kiadónak nem tetszett. A címből általában sem lehet túl messzemenő következtetéseket levonni. De tény, hogy törékeny Európa gazdasága, az a politikai világa, amelyet egyre inkább nyom a nacionalizmus és különféle kétes személyiségek is.
– Ez a mű a mi közelebbi térségünk országainak különleges politikai karaktereit mutatja be, és néhány szellemóriást. Elolvasva a kötetet az a benyomás alakul ki, mintha a politikusok között csak elvétve akadna tiszta ember. A korrupciótól a változatos szexuális eltévelyedésekig az erkölcsi integritás sérülésének sorozatával találkozunk. Mi ennek az oka? Ha jellemzően nyugat-európai politikusokról szólna a kötet, ugyanezt a képletet találnánk? (Kelet- és Közép-Európában ritkaságszámba megy a tiszta kezű politikus. A sérthetetlenség illúziójától elvakítva a győztesek elveszítik a realitásérzéküket – írja.)
– Mindenütt más a helyzet, általános tendenciák nincsenek. Nagyon fontos a média és a kommunikációs forradalom. Ez néha hiba is. Valaki használ egy rossz kifejezést, és már le is építette magát. Régebben is másként ítélték volna meg a politikusokat, ha ez a kommunikációs arzenál a rendelkezésre áll.
Kelet- és Közép-Európában különleges helyzetben vannak a politikusok. A ’89-es összeomlás után itt nem volt idő a demokrácia nagy iskoláját kijárni, mint Ausztriában vagy Németország nyugati részében… Hirtelen dobták be őket a mélyvízbe. Magyarországon az első szabad kormány miniszterelnöke egy orvostörténész volt, aki korábban a politikában semmiféle szerepet nem játszott. Nagyokat hibázott, amiként Gyurcsány Ferenc is, aki szintén lényegében átmenet nélkül esett be a nagypolitikába. A lengyel Lech Walesa néhány év alatt hősből nulla lett ebben a helyzetben. Érdekes lenne azt is végignézni, hogy a hatalomból való kibukás után ki mit tett. A volt német kancellár, Helmut Schmidt, nyolc-tíz fontos könyvet írt, és egy nagy hetilap, a Die Zeit kiadójaként is tevékenykedett. Más bukott politikus gazdasági birodalmat épített fel, mint az Osztrák Néppárt volt elnöke, Josef Taus, vagy – akit mindennap látok, mert ott van háza, ahol nekem kis lakásom Altausseeban –, Hannes Androsch osztrák pénzügyminiszter, egykori alkancellár (1970–1980) nemzetközi vállalatokat épített ki politikai pályafutása után.
Mások nem látják be, hogy vége, és ragaszkodnak valamilyen pozícióhoz. Henry Kissinger mondta, hogy a hatalom afrodiziákum, nagyon nehéz megszabadulni tőle...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.