VESZÉLYZÓNÁBA ÉRKEZTÜNK!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY

2019.07.16.

Még a 70-es évek végén – az OMFB munkatársaként – beszámolót hallgattam meg a harrisburgi reaktorbalesetről. Mint egykor a KFKI atomreaktoránál dolgozó fizikus, meghökkenve szembesültem a reaktort irányító, magasan képzett szakemberek tanácstalanságával. Fogalmuk sem volt a valóságos helyzetről, a zavarok okairól, és csak a véletlen szerencsén múlt, hogy elkerülték a súlyosabb katasztrófát. Hasonló problémák – „megspékelve” egy slampos társadalom viselkedési kultúrájával – Csernobil esetében már súlyos katasztrófához vezettek.

Az HBO Csernobil-sorozata tényszerűen tárja a nézők elé a tervezés hibáit, a műszaki hiányosságokat, az önfeláldozás megrázó példáit, de a rendszer működésmódját is, amely szinte vonzotta a balesetet. Ám a film nem pusztán az atomerőművek kockázataira irányította rá – újra – a figyelmet, hanem a társadalmat fenyegető láthatatlan veszélyekre is. Életünket ugyanis már évtizedek óta váratlan „szerencsétlenségek” – az olajfúrótorony összeomlása, a bankválság, a súlyos ökológiai zavarok, a Boeing repülőgépek lezuhanása – szegélyezik. A bekövetkezett katasztrófák – reflexszerűen – beindítják az összeesküvés-elméletek „gyártását”. Már forgatják az ellenfilmet Csernobilról, amely a balesetet – a régi ellenségre – a CIA-ra akarná rákenni. Ezért nem pusztán elméleti jelentőségű, hogy megértsük napjaink sokasodó műszaki és gazdasági katasztrófáinak valódi, de rejtett okait.

Még a 70-es évek végén – az OMFB munkatársaként – beszámolót hallgattam meg a harrisburgi reaktorbalesetről. Mint egykor a KFKI atomreaktoránál dolgozó fizikus, meghökkenve szembesültem a reaktort irányító, magasan képzett szakemberek tanácstalanságával. Fogalmuk sem volt a valóságos helyzetről, a zavarok okairól, és csak a véletlen szerencsén múlt, hogy elkerülték a súlyosabb katasztrófát. Hasonló problémák – „megspékelve” egy slampos társadalom viselkedési kultúrájával – Csernobil esetében már súlyos katasztrófához vezettek. (Serhii Plokhy. 2018. Chernobyl: History of a tragedy. 2019.) Az elmúlt évtizedekben azonban mintha sokasodnának az efféle műszaki vagy gazdasági „balesetek”. A történtekről készített, a valóságot objektíven bemutató filmek – a Deep­water Horizon, a Krízis-pont vagy most a Csernobil – szembesítik az embereket a tragikus eseményekkel. Ám a megrázó sorsok és a szerencsétlen véletlenek elfedik a valódi kiváltó okot: magunk tettük kezelhetetlenül bonyolulttá világunkat, amely „melegágya” lett a katasztrófáknak.

A történelmet végigkísérték a tűzvészek, a hajó- vagy vonatszerencsétlenségek, az építmények összeomlásai. Ezeket azonban régen vagy az emberi gonoszság, illetve felelőtlenség, vagy valamilyen részegység meghibásodása idézte elő. A XX. század végének katasztrófái azonban mintha „maguktól” keletkeznének. A „rendeltetésszerű” működés során bekövetkezett szerencsétlenségeket nevezte Ch. Perrow „normális balesetnek”. Könyvében a XX. század végén megsokasodó baleseteknek egy új típusát azonosította. (Ch. Perrow: Normal Accidents: Living with High-Risk Technologies. 1984.) Az ember környezete – érvelt – áttekinthetetlenül komplexszé vált: alkotóelemei rendkívül sokfélék, és bonyolult módon kapcsolódnak össze. A különböző részek emellett szorosan csatolódtak egymáshoz: a hatások nem állnak meg a szervezetek vagy életszférák határainál, hanem – mint a dominósor dőlése – megállíthatatlanul terjednek tova. A rendszerek komplexitása és szorosan csatoltsága vezet arra, hogy a zavarok felerősödnek, kezelhetetlen válsággá fokozódnak, majd megállíthatatlanul katasztrófába torkollnak...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)