URSULA VON DER LEYEN NEM LESZ HÁLÁS ORBÁN VIKTORNAK, MAGYARORSZÁG A PERIFÉRIÁRA SZORUL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.07.11.

Július elseje, hétfő délután volt. Az EU állam- és kormányfői hullafáradtan gyűltek össze a brüsszeli Európa épület 11. emeletének konferenciatermében. Akkor már egy estét, egy éjszakát és egy reggelt sikertelenül tárgyaltak végig arról, kik legyenek az unió új tisztségviselői. Egyszerűen nem volt C terv, miután kiderült, hogy nemcsak Manfred Weber, de Frans Timmermans bizottsági elnöki jelölése mögé sem áll be a többség. A francia elnök kísérleti léggömbként ekkor engedte fel ismét Ursula von der Leyen nevét, pedig a német védelmi miniszter jelölésének lehetőségét egyszer már félretették, igaz, akkor még a külügyi főtárgyaló posztjáról volt szó. Von der Leyen lehet az első nő a bizottsági elnöki poszton. Jelölését az Európai Parlament számos képviselője a népfelség elvének megsértéseként értékeli, megválasztását legharcosabban éppen honfitársai, a német szocialisták ellenzik. Interjúalanyunk Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund Berlinben élő Közép-Európa-elemzője.

– A Der Standard információi szerint az Európai Unió új vezetőinek jelölésében Orbán Viktornak is fontos szerep jutott. A lap úgy tudja, hogy amikor Angela Merkel és Emmanuel Macron már megállapodott a listáról, akkor Orbán Viktornak szóltak: szükség lenne a visegrádiak és az olaszok támogatására. Ilyen nagypályás szereplő Orbán?

– A jelölést megelőző órák történetének részleteit nem ismerem, de azt tudjuk, hogy Manfred Weber egy, a német Bild Zeitungnak adott interjúban elmondta: a csúcsjelölti rendszert Macron és Orbán közösen fúrta meg. A visegrádi országok lehetőségeiből azonban az következik, hogy Orbán csak vétójátékosként vehetett részt a döntésben, nem pedig úgy, hogy együttműködő partnerként pozitív támogatást szerezhetett volna a megnevezett kompromisszumos jelöltek számára...

ITT OLVASHATÓ