TUSVÁNYOSI EMBERÜNK: KŐMŰVESKANÁLLAL HARCOL, KARDDAL VAKOL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.28.

Orbán Viktor ezúttal kivételesen nem hazudott Tusványoson, amikor arról beszélt, hogy az egyik kezében kard van, a másikban kőműveskanál. Igaz, nem bontotta ki az igazság minden részletét, azt például elfelejtette megemlíteni, hogy a kőműveskanállal hadakozott, és a karddal próbált építeni.

Ne olyan hangosan, főnököm, mert még fölébredek! Húznám még kicsit a lóbőrt, ha szabadna bátorkodnom. Milyen harc van már megint? És úgy egyáltalán: az előző háborúnak már vége lett?

Merre lesz a menés most, főnököm? Brüsszel ellen megyünk, vagy a sajtóval küzdünk. Na azért! Már megijedtem, hogy megint a muszkákra lövünk. Az nincs benne az én zsoldomba’ főnök, meg nem is úgy vagyok szolmizálva. Szocializálódva, ha akarod, úgy is lehet mondani. Parancsodra, főnök.

Te vagy a hadvezér, te mondod meg, mi van. Megcsinálom okosba főnököm, ne aggódj. Beleverem a fejüket a pocsolyába. Megmondod, ki az ellenség, és mikor lesz az indulás, én meg már kerekedek is. Megfújom a nyergeket, kürtölök. Vagy fordítva.

Nekem ez tényleg nem egy nagy vaszisztdasz, csak mondjad, hogy mi legyen. Mikor lesz az ütközet? Hogy be bírjam írni a naptáramba. Mert már kezd betelni, alig van benne üres hely. Bankok, oligarchák, IMF, államadósság. Ápolók, tanárok, diákok. Filozófusok. Soros, Brüsszel, migránsok. Hajléktalanok, devizások. Kit nem győztünk még le, főnököm?

Alkalmas vagyok én mindenre, hadra fogható, csak mondd meg világosan, mi a cél. És akkor én arra megyek, amerre kell. Vagy arra, amerre mondod, főnököm. Mert amit te mondasz, az nekem parancs.

Napinarancs, drága főnököm, ha meg nem sértelek...

ITT OLVASHATÓ