SZÜLŐK, SZAKÉRTŐK: AZ ÚJ OKTATÁSI TÖRVÉNY TÖBBET ÁRT, MINT HASZNÁL

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.07.12.

Az állami intézmények valóban hajlamosak kifúrni az átlagostól akárcsak minimális mértékben is eltérő nevelési igényű tanulókat. A szülők többsége ugyanakkor nem úri passzióból választja gyermekének a magántanulói státuszt.

A tervek szerint ma szavaznak a parlamentben a köznevelési törvény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által az országgyűlésnek június 11-én benyújtott módosító javaslatairól. A csomag azzal híresült el, hogy ha törvényerőre emelkedik, ellehetetleníti az iskolakötelezettségüket magántanulói státuszban vagy az alternatív oktatási rendszerben teljesítő tanulókat és családjaikat. Bódis József oktatásért felelős államtitkár ezzel szemben elmondta, hogy amellett, hogy a kormány továbbra is elkötelezett híve a minőségi oktatásnak, a köznevelési törvény módosítási javaslatai nem hoznak majd jelentős változásokat a közoktatásban.

Pedig a tervezett változások az óvodás vagy iskolás korú gyermeket nevelő családok mindennapi életét vagy jövőbeli terveit is drasztikusan befolyásolhatják. A csomag egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza:

- 4 éves kortól mindenkinek kötelező lesz óvodába járni. Vagyis az eddigi 5 helyett már csak 

- 4 éves korig kérvényezheti a szülő az óvodakezdési kötelezettség halasztását. 

- Az utolsó óvodai év iskola-előkészítővé válik, amelyben az óvodásoknak egységesített követelményrendszert kell teljesíteniük.

- Amely év augusztus 31-ig a gyermek betölti a 6. életévét, köteles elkezdeni iskolai tanulmányait. Ezzel ellentétes javaslatot az óvodapedagógusok nem tehetnek, legfeljebb a szülő kérvényezheti.

- A tankötelezettség csak iskolába járással teljesíthető, 2019. szeptember 1-től megszűnik a magántanulói státusz. Egyéni munkarend iránti kérelmet a szülő kérvényezhet, ebben bizonyítani kell, hogy az egyéni munkarend a gyermek számára előnyökkel jár.

- Megszűnik a szabad tankönyvválasztás intézménye.

- Az oktatási intézmények vezetőinek a kinevezését a továbbiakban nem véleményezhetik az érintett csoportok, vagyis a pedagógusok, a szülők és a diákönkormányzatok.

- A második évfolyam végétől minden oktatási intézményben kötelezővé válik az érdemjeggyel való osztályzás.

- A Nemzeti Alap Tantervben (NAT) meghatározott tananyag-tartalmat félévekre bontva kell szerepeltetni az alternatív iskolák kerettantervében.

- Biztosítani kell az átjárást az állami és az alternatív iskolarendszer között. Ennek érdekében az alternatív iskolák kerettantervi tantárgyi struktúrája legfeljebb 30 százalékban térhet el a központi kerettantervben részletezett tantárgyi struktúrától.

- A pedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséget igazoló oklevél birtokában gyakornokként alkalmazható az is, akinek nincs nyelvvizsgája.

A tervezet szerint a kérvényeket a jövőben nem az intézmények vezetőihez vagy – az óvodakezdés elhalasztása esetén – a területileg illetékes jegyzőhöz kell majd benyújtani, hanem egy állami szervhez...

ITT OLVASHATÓ