Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.31.
Politico
Tele van Ursula von der Leyen naptára: holnap Orbán Viktor keresi fel, miután a cseh miniszterelnök hétfőn járt nála. A Bizottság elnöke pedig Zágrábot, Madridot és Rómát látogatja meg, mert nyilvánvalóan szeretne támogatást szerezni programjához. Kapóra jön neki, hogy jelenleg a tagállamok valamelyest hátrébb sorolják saját érdekeiket, így a politikus nyugodtan ígérheti, hogy újfajta egyensúlyt igyekszik kialakítani, Kelet és Nyugat, Észak és Dél, a kicsi és nagyobb tagállamok, régiek és újak között, amint arról a horvát fővárosban beszélt. De arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak együttes erővel lehetséges. Az üzenet lényege: elbukunk, ha megosztottak vagyunk, egységesen viszont bonanza vár ránk, beleértve, hogy társadalmi juttatásokat kaphatnak az emberek. Eközben láthatólag kezet nyújt elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyek viszonya különösen feszült Brüsszellel. Mondandóját mindig a helyi közönséghez igazítja. Varsóban a tervezett 45 perc helyett két órán át tárgyalt Morawiecki kormányfővel, a házigazdák szerint igen lényeges kérdésekről. Ideértve az EU hosszú távú költségvetését és a klímacélokat. Vannak, akik félnek a barátságos közeledés láttán, hogy von der Leyen engedékenyebb lesz a jogállami aggályok ügyében, mint Juncker volt. Orbán különösen szeretné elérni, hogy enyhüljön a rá nehezedő nyomás. Igyekszik engedményeket kicsikarni a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás, a kohéziós alapok és a leendő magyar biztos ügyében – közölték fideszes források. Programadó beszédében von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy kemény lesz a demokratikus normák kapcsán, ám az utána adott interjúkban már a párbeszéd szükségességét hangoztatta, hozzáfűzve, hogy nem szabad büntetéssel fenyegetni a jogsértéssel vádolt államokat.
A keleti tagok között mintadiáknak számító Horvátországba látogatott a Bizottság leendő elnöke. Zágráb, a legújabb uniós tag azért különleges a térségben, mert Magyarországgal, Lengyelországgal és Romániával ellentétben vele alig van bármiféle baj is. Plenkovics miniszterelnök népszerű Brüsszelben. Az európai választások előtt Merkel a horvát fővárosban tartotta egyetlen külföldi kampányrendezvényét. Von der Leyennek sem kell aggódnia, hogy mi lesz a tárgyalásokon, nem úgy, mint amikor például Varsót kereste fel. A horvát kormány szorosabb együttműködést akar az EU-val, ideértve, hogy csatlakozni szeretne a Schengen-övezethez, illetve az eurozónához. A horvátok jövőre látják el az unió soros elnöki teendőit és igyekeznek megragadni az alkalmat, hogy középpontba állítsák a keleti, illetve délkeleti államok egyik legfőbb gondját: a hatalmas elvándorlást. Hiszen az nem csupán a nyugdíjrendszert, hanem az egész gazdasági növekedést fenyegeti a térségben. Tavaly csaknem 40 ezer állampolgár intett tartósan búcsút az országnak. többségük életkora 20 és 39 év között van, a legtöbbjük Németországba ment. A lakosság lélekszáma folyamatosan apad. 6 év alatt 230 ezren emigráltak, miközben a népesség száma legfeljebb 4 millió. E pillanatban. A hatalom adókedvezményekkel próbálja maradásra bírni a fiatalokat. Ám senkinek sincs kétsége afelől, hogy kizárólag költségvetési eszközökkel nem lehet fordulatot elérni, mert a horvát családokra nemigen jellemző a hét gyerek, amennyit von der Leyen fel tud mutatni.
A kelet-európai EU-tagok fokozottan fegyverkeznek, korszerűsítik a szovjet időkből származó, reménytelenül elavult harceszközeiket, ám a folyamat sokkal intenzívebb a Balkánon. Ott ennek megfelelően fokozódik a feszültség az egymással szemben álló népcsoportok között. Ráadásul Oroszország mindenütt beavatkozik, ez pedig csak fokozza a viszály lehetőségét az unió keleti kapujánál. A régióban katonai szempontból Lengyelország számít nehézsúlyúnak, tavaly már 12 milliárd dollárt költött ilyen célokra, azaz eleget tett Trump 2 százalékos követelésének. Ezek a (Nato-)államok a beszerzéseknél óvatosan egyensúlyoznak az USA és az európai gyártók között. Magyarország is mérlegeli F35-ösök vásárlását, és jövőre további 20 százalékkal növeli a védelmi tárca költségvetését. Délen a cél az, hogy erősödjön az Észak-Atlanti Szövetség, érthető, hogy ez nem tetszik az oroszoknak. Moszkva Szerbiára, illetve a boszniai Szerb Köztársaságra összpontosít. Utóbbi helyen katonai támaszpontot kíván létesíteni. Románia öt napja a Dunán leállított egy Szerbiába tartó fegyverszállítmányt, rajta benne felújított orosz páncélosokkal és harckocsikkal, az orosz nép ajándékaként. A Kreml erre Magyarországon keresztül, légi úton juttatta célba a küldeményt, uniós szankciók ide vagy oda. Az eset rávilágít arra, hogy Belgrád modernizálni kívánja fegyveres erőit és hadiipart igyekszik kiépíteni – orosz közreműködéssel. A balkáni háborúk után különösen riasztóan hangzik, hogy a szerb kormány kész megtámadni Koszovót, ha az létrehozza saját hadseregét. A fegyverkezés miatt egyre veszedelmesebbé válnak a politikai konfliktusok a Balkánon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.