PÁRTBELI TÖRTÉNETEK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2019.07.21.

...Magyarországon ennyi belső ellenség nem volt, de azért ellenségkereső belügyéreink akadtak. Farkas Mihály, Péter Gábor és Kádár – mert, kérem, mielőtt pártnacsalnyik lett volna, belügyminiszter volt Rákosi idején – sikeresek voltak a belső ellenség felderítésében és kiiktatásában. Szibériánk nem lévén, az Alföld kietlen tájaira deportálták a nép ellenségeit, és Gulag híján Recsket és Kistarcsát tömték meg velük.

A gengszterváltás után Orbán kínosan ügyelt arra, hogy autokratikus hatalmát holmi belügyminiszter nem veszélyeztesse. Pintért megelőzően súlytalan belügyminiszterei voltak, el is tűntek nyomtalanul a süllyesztőben. Hanem Pintérrel bevásárolt. Azt hitte, hogy az olajszőkítéssel megvette kilóra, de ez nem jött be. Pintér elvtárs amolyan szürke eminenciássá nőtte ki magát, köszönhető annak, hogy első minisztersége után három páncélszekrénynyi TÜK anyaggal távozott a Deák térről. Jó kis biztosíték, támadhatatlanná is vált. Igaz, a felszínen egész jól működött: Clodo, a Fenyő-gyilkosság, a roma gyilkosságok hasznos kulisszát adtak neki, de a két pofonos stratégiája valahogy nem jött be. Cserébe érdekes módon színre lépésével megszűntek a politikai indíttatású – amúgy komolytalan – merényletkísérletek.

Nem tudni, mivel tartja sakkban Orbánékat, de tény, hogy hozzá képest Berijáék nyeretlen kétévesek voltak.

Orbanisztán nem kell, hogy féljen a széteséstől, a Fideszben nincsenek belső, ártó ellenségek. Most legalábbis nincsenek. De a Fidesz bukása után milliók fognak ráébredni, hogy ők tkp. csak a bomlasztás szándékával rajongtak Orbánért.

ITT OLVASHATÓ