Szerző: hvg.hu
2019.07.12.
...Harari leckéje szerint a nacionalizmus először is szétverheti „korunk legnagyobb politikai és morális” vívmányát, azt az „internacionalista rezsimet”, amelyet „több évszázadnyi borzalmas vérontás” után a világháborúk elkerülésére kidolgoztak, s amelyet most egyszerre fenyeget az utolsó világháborúban győztes nagy- és atomhatalmak, Oroszország, USA és a britek nacionalizmusa.
A másik nagy és talán még közelibb veszély Harari jövő(rém)képében az ökológiai összeomlás, amelyet aztán végképp nem lehet „a mi országunk az első” felfogással elhárítani, mert „a nacionalista elszigetelődés a klímaváltozás kontextusában talán még veszélyesebb, mint az atomháborúéban”. Mégpedig azért, mert az utóbbi minden nemzetet közvetlenül pusztulással fenyeget, a globális felmelegedés pedig csak közvetve fenyeget pusztulással mindenkit, a közvetlen hatásai nagyon különböző módon érintik az egyes országokat.
Némelyiknek, mindenekelőtt Oroszországnak haszna is lehet belőle, miközben közvetlen kára származik abból, amit az emberi világ megmentése végett meg kell tenni: „ahogy a növekvő hőmérséklet sivataggá teheti Csádot, úgy változtathatja ugyanakkor Szibériát a világ kenyereskosarává. Ráadásul a sarki jég olvadásával az Oroszország uralta jeges-tengeri útvonalak lehetnek a világ kereskedelmének fő ütőerei, és Kamcsatka veheti át Szingapúrtól a világ keresztútjának szerepét. A fosszilis tüzelőanyagok megújuló energiaforrásokra való lecserélése is vonzóbb lehet egyes országoknak, mint másoknak. Kína, Japán és Dél-Korea az óriási mennyiségű kőolaj és földgáz bevitelétől függ. Ők boldogan megszabadulnának ettől a tehertől. Oroszország, Irán és Szaúd-Arábia viszont a kőolaj- és földgázexporttól függ. Összeomlik a gazdaságuk, ha az olaj és a gáz helyét átveszi a szél és a nap.”
Az sem véletlen az elkötelezetten EU-barát és az Európai Uniót „a világ legnagyobb multikulturális kísérleteként” féltő Harari szerint, hogy a klímaváltozás tagadása a jobboldali nacionalistákra jellemző: „Mivel a globális felmelegedés problémájára nincsen nemzeti válasz, egyes nacionalista politikusok inkább elhiszik, hogy a probléma nem is létezik.”
Harari egyik lényeges tézise az, hogy „az emberiségnek valószínűleg szüksége lesz valamiféle globális identitásra és lojalitásra”. Azt viszont a legkevésbé sem gondolja, hogy ennek köze lehet bármiféle világvalláshoz, mivel a tradicionális vallások Orbán kedvenc történésze szerint „a legtöbb esetben a probléma és nem a lehetséges megoldás részeit képezik”, és manapság nem a különböző nemzeteket összekötő identitás alapjaiként szolgálnak, hanem „a nacionalizmus szolgálóleányaiként” használatosak. A rabbik az izraelieket leginkább arra intik, azt nézzék elsősorban, mi jó Izraelnek, az ortodox pópák pedig az oroszokat, románokat arra figyelmeztetik, hogy az orosz és a román nemzet érdekét tekintsék elsődlegesnek.
A fosszilis tüzelőanyagokban és fagyos tundrákban szegény Magyarország egyértelműen azon országok közé tartozik, amelyek Oroszországgal ellentétben közvetlenül is a klímaváltozás vesztesei közé tartoznának. Amikor tehát Orbán Viktor a karbonmentesítés 2050-es céldátumát megvétózza, amikor 2030-ra az 1990-es szinthez képest csak azt a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalja, amelyet az ország lényegében már 2013-ra elért, tehát a következő évtizedben csak annyit javítana a helyzeten, amennyit az elmúlt fél évtizedben rontott rajta – akkor úgy tesz, mint akinek Oroszország az első, Magyarország pedig nem számít. Illetve Magyarországból csak a Mészáros Lőrinc nevén lévő széntüzelésű Mátrai Erőmű számít, melynek leállítása önmagában 14 százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást.
Még a fosszilis energiahordozókat igen drágán és kockázatosan kiváltó atomenergia is csak akkor érdekli Orbánt, ha azzal Oroszországot lehet rendkívül kedvező üzleti lehetőséghez juttatni, és Magyarországot lehet neki még inkább kiszolgáltatni. (A több atomerőmű építésére készülő „testvéri” lengyel kormány példája lesz a legközvetlenebb cáfolata annak az emeletes hazugságnak, hogy csak az oroszokkal lehet ilyeneket építtetni.)
Két eset lehetséges. Egy: Orbán azért kedveli Hararit, mert fogalma sincs, mit jelent, amit ír. Ebben az esetben súlyos mentális kihívással küzdő ember kezében összpontosul a hatalom hazánk felett. Kettő: Azért kedveli Hararit, mert úgy véli, hogy igaza van. Ebben az esetben tudatosan teszi azt, amiről tudja, hogy katasztrofálisan rossz a hazájának, a magyaroknak, a családoknak, a most születő gyermekeknek. Ebben az esetben rosszakaratának tudatában lévő rosszakarónk kezében van hazánk sorsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.