MOST TÉNYLEG MEGÁLLT AZ ESZEM, NEM A MELEGTŐL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.07.20.

...az a kormány, amelyik évek óta sz@rik Európa legnagyobb problémáira, amelyik sorra nem szavaz meg vagy nem ír alá olyan egyezményeket, amelyek létfontosságúak az életünkben, amelyik egyszerűen nem tart be sem nemzetközi, sem uniós egyezményeket – most majd együtt küzd az új Európai Bizottság elnökével? Szegény Ursula! Ennél még Bubó doktor úr asszisztensének is jobb dolga volt, bár az a doki sem volt százas.

Könyörögve kérem az illetékeseket, fejezzék be a pofánkba hazudozást! Tudom, hogy pusztába kiáltott szó, de legalább az EU-t hagyják ki a mindennapi ocsmányságaikból. Jól el van Brüsszel és Strasbourg magyar harcosok nélkül is. Értem, hogy vissza kellene szerezni valamifajta befolyást arrafelé, ha már évekig azt szajkózta ez a bagázs, hogy gyűlölni és megállítani kell őket.

Adok ötleteket, miért harcolhatnának a nagyok, bár ez még inkább felesleges, mert ilyesmit csak vezérüktől fogadnak el.

Hogy ne három (vagy még több) millió koldus országa legyünk – megint.

Hogy ne haljon meg a rokonunk, ismerősünk a kórházban amiatt, mert nincs sem műtét, sem életmentés – legfeljebb 48-72 órán belül, addig húzza ki a beteg nyílt töréssel vagy vérző fejjel. Sem nővér, sem érzéstelenítő – sem lassan semmi, a kopasz ágyakon kívül, ahol három naponta sikerül kicserélni az átvérzett lepedőt (saját tapasztalat).

Hogy ne b@szott lövészetet vagy valami ilyesmit lehessen – vagy lassan kelljen – tanulni az iskolákban, hanem hasznosítható, értékes tudást adjanak az unokáimnak. Hittant is hadd az tanuljon már, aki szeretne! Ez is egy alapvető európai érték, bm – a szabadság és a szabad választás.

Hogy a nyugdíjas barátnőmnek ne kelljen azt mondania a pökhendi közértesnek, hogy 17 deka párizsi sok a 15 helyett, mert nincs annyi pénze.

Hogy a másik, nem fiatal, évek óta segélyből élő rokkant ismerősöm egyszer egy kurva évben megengedhesse magának, hogy Szombathelyen vesz egy Pestre szóló busz- vagy vonatjegyet.

Hogy… hogy ne fogjon el minden nap a hányinger, amikor a komoly arcú ájtatos manók hablatyolását kell hallanom vagy olvasnom. Hogy vegyenek a francba emberszámba, és ne abból induljanak ki, hogy mindenki a büdös csicskájuk, és bármit bele lehet fröcsögni a képükbe.

Hogy álljanak már végre meg. Sejtem, hogy attól fosnak, hogy egyszer vége lesz a pünkösdi királyságnak, és addig mindent be kell vetni.

Minden diktatúra véget ért egyszer, leginkább jó rondán, az elkövetői és élvezői számára. Most sem lesz ez másképp.

És igen, megelőzve a normális stílusomtól eltérő hangvételen felháborodók kommentjeit – szoktam káromkodni, mert kurvára régóta elegem van az ejnye-bejnyékből.

ITT OLVASHATÓ