MINDIG A JÓK MENNEK EL

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.07.20.

Olvassuk a hírt, megdöbbenve és szomorúan. Nincs ilyenkor az emberben más, csak a nagy üresség, a hiány, az űr, és a halál megmásíthatatlan tudomásul vételének kényszere. Megint elment egy jó, tiszta és igaz ember.

Heller Ágnes élt 90 évet.

Heller Ágnes már nincs többé velünk, közöttünk, nekünk, értünk. Csak az emléke él tovább, kitörölhetetlenül.

Alig pár napja, szűk családi körben, előtte meg barátok népes seregével, ünnepelték – na, nem a korát, a kor semmi – az embert, a tudóst, a barátot, az anyut, a nagyit. Ott volt mindenki, akinek ő kedves volt. Nem. Mégsem mindenki. Csak a legfontosabbak. Hiszen mindenkit, egy fél országot mégsem lehet meghívni. Rájuk csak az a kedves mosoly, az a meleg szempár sugárzott, amit tisztelői oly jól ismertek és szerettek.

Nem túlzás, ha azt mondjuk: Lukács György mellett az ő egyik legkedvesebb tanítványa, Heller Ágnes volt a legnagyobb kortárs magyar filozófus-esztéta, akit világszerte ismertek és elismertek. Nemrégiben, május 12-ére, a születésnapjára jelent meg magyarul Georg Hauptfeld 2018-ban írott könyve, “Heller Ágnes – a véletlen értéke” címen. Fogadta őt Emmanuel Macron, az Elysée palotában. A francia köztársasági elnök kézen fogva vezette be a palotába a pici, törékeny szellemi nagyságot és láthatóan övé volt a megtiszteltetés.

Heller Ágnes nagyon tudott szeretni és nagyon tudott nem szeretni. A legfontosabb érték, amit mindenek felettinek tartott, a fizikai és szellemi szabadság. Ezért mindaz, ami az elmúlt tíz év alatt, a saját hazájában történt, haragot és elutasítást váltott ki belőle. Határozottan bírálta Orbán Viktort, a kormányát, a despota diktátor politikai törekvéseit és a köztársaság felszámolására tett intézkedéseit. Ezt a rendszer sem elnézni, sem megbocsátani nem tudta neki. Hogyan is tudna megbocsátani a középszernél is gyengébb egy olyan embernek, akinek a tudását egy egész világ elismeri?! Akire odafigyelnek, amikor leleplezi és pellengérre állítja ezt az antidemokratikus, fasizálódó középszert.

Heller Ágnest, bármerre is járt a nagyvilágban, elismerés övezte, tisztelettel beszéltek vele, róla, és fejet hajtottak kivételes tudása előtt. Nem úgy itthon, a hivatalosnak mondott Magyarországon. A miniszterelnök maffiabűnözőkkel és politikai krakélerekkel, politikai bűnözőkkel és gyilkosokkal parolázik. Olyan emberekhez törleszkedik, akikkel valós emberi értékek hordozói szóba sem állnak, kitüntetéseket osztogat rasszista, középszerű, vagy annál is gyengébb figuráknak. Ámde nem volt egy szava sem a legnagyobb, akkor még élő, magyar filozófus 90. születésnapja kapcsán. Megjegyzem, ha el akarták volna ismerni, Heller Ágnes valószínűleg el sem fogadott volna ennek a kormánynak a képviselőjétől semmiféle elismerést. Megvoltak neki a saját körei...

ITT OLVASHATÓ