MIÉRT, HOGYAN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: CZOTTER JÓZSEF
2019.07.24.

Naponta jön velem szembe a kérdés: „Hogyan süllyedhettünk idáig, és még ugye nincs vége?” A java még csak most fog jönni. Nem tudja az ember kikerülni, hisz itt él, létezik. Naponta olvassa a híreket, beszélget emberekkel. Persze naponta egyre erősebb a válasz is. Jellemtelenséggel, korlátoltsággal és egy nagy adag szervilizmussal.

Naponta verhetnék ki a biztosítékom azok a mocskos dolgok, mint például hogy a magyar kormány milyen új, életképtelen, buta, cinikus döntést hozott éppen aznap. Vagy valamelyik megmondóembere a kormánynak milyen otromba, tahó dolgot tudott kiejteni a száján éppen. Vagy hogy épp milyen sunyi, alattomos módon hazudnak bele a pofánkba, miközben lopják szét az országot. És még mosolyogni is tudnak hozzá.

Naponta egyre jobban látszik, hogy minden, az ország (nemzet) jövője szempontjából fontos dolog, a hazug sikerpropaganda súlya alatt rothad. Úgy, hogy a bűze egyre jobban árad az újság papírján és a laptop monitorán keresztül. Undorítóan és szégyenletesen viselkedik a kormány, a hozzá kötődő vállalatok, a kezükben lévő média és a támogatóik jó része.

A politika nem lehetne hit kérdése, hanem a gondolkodásé, vitáké és konklúzióé, és a valóság mégis az, hogy mára a Fidesz oldalán hit kérdése lett. Vakhit. Értelem, gondolkodás nélkül. Mondd, ha gondolkodsz, hogy nem fedezed fel a rémisztő tendenciákat? Mondd, tiszta erkölcsökkel hogyan éljenzed az erkölcstelenséget? Gondolkodó emberként, ha annak tartod magad, hogyan ismételgetheted papagájként a propagandát, amelyről te is pontosan tudod, hogy hazugság?

Végtelen szomorúság tölt el, amikor látom, hogy emberek tömegei tapsolnak, sőt rajonganak Orbánért. Vagy amikor azt hallom, hogy itt nincs diktatúra, mert akkor jönne a fekete autó meg az ÁVH, és ha azt mondom, a diktatúra nem csak akkor van, ha fekete autó meg ÁVH, akkor még én leszek a hülye, aki nem élt akkor és nem tudja. Nem fogom fel, hogyan süllyedhet valaki emberileg és erkölcsileg odáig, hogy szimpatikus neki, amit ez a kormány csinál. Hogyan tapsolhat a rombolásnak, a népvagyon szétlopásának, a többszörösen túlárazott értelmetlen beruházásoknak, a rengeteg hazugságnak. A megfélemlített vállalkozók kifosztásának (lásd: Bige például). Nem egyet ismerek, akik egyszer csak kaptak egy telefont és kénytelenek voltak megszabadulni a sikeres vállalkozásuktól, csak mert egy fideszes helyi kiskirály szemet vetett rá.

Gyűlöljünk mindenkit, aki nem hasonlít ránk, tapossuk el azt, aki nem úgy gondolkodik, mint mi, és legyenek egyszavas megoldásaink a világ minden bonyolult problémájára? Ettől vagyunk magyarok és emberek? Ettől leszünk jobbak? Ettől vagytok fideszesek?

Hová lett az értékek mentén való politizálás, beszélgetés? Egyáltalán, hová tűntek az értékek? Mint erkölcs, igazságosság, ésatöbbi. Miért tapsolnak ma tömegek a lopásnak, az uram-bátyám világnak ismét, vagyis immáron száz éve, hisz már Móricz is megírta. A mások eltaposásának, csak mert másképp mernek gondolkodni? Miért?

...

ITT OLVASHATÓ