Szerző: STUBNYA BENCE
2019.07.02.
Matolcsy György jegybankelnök gyakran szokott ambiciózus gazdaságpolitikai célokat megfogalmazni, legutóbb június elején tett közzé egy írást, amiben 10 területet jelölt meg, ahol Magyarország világelső lehetne, de legalábbis felzárkózhatna Nyugat-Európához. Ebből az egyik cél az életminőség összes mutatójának megduplázása 2030-ig, egész pontosan, ahogy Matolcsy fogalmazott, “emeljük kétszeresére az életminőség összes mutatóját, különösen a boldogság indexet és a Human Development Indexet. Így kapna mindenki egy személyes értéket, ami megint csak aranyat ér”.
Habár Matolcsytól nem állnak távol a közgazdaságtani gondolkodás főáramával szembemenő ötletek, az, hogy a gazdaságpolitika célja ne elsődlegesen a nemzeti össztermék növelése, hanem a társadalmi jóllét különféle tényezőinek javítása legyen, mára már nem különösebben számít unortodox gondolatnak nemzetközi szinten sem. Május végén az új-zélandi kormány a “nemzeti jóllét” növelését jelölte meg az új költségvetés fő céljának...
...A magyar kormány a 2020-as büdzsét a családok költségvetéseként harangozta be. Egy gondolatkísérlet erejéig ugyanakkor tegyük fel, hogy az utolsó pillanatban meggondolják magukat a miniszterek, és Matolcsyra hallgatva valamint az új-zélandi példából inspirálódva a boldogság költségvetését készítik el. Melyek lennének azok a területek, amelyekre ebben az esetben fókuszálniuk kellene?
Mielőtt erre rátérnénk, röviden nézzük meg, hogy egyáltalán hogy állunk boldogság szempontjából. Az egyszerűség kedvéért ebben a cikkben a Matolcsy által emlegetett két mutatószám közül csak a boldogság indexre fókuszálunk...
Mielőtt erre rátérnénk, röviden nézzük meg, hogy egyáltalán hogy állunk boldogság szempontjából. Az egyszerűség kedvéért ebben a cikkben a Matolcsy által emlegetett két mutatószám közül csak a boldogság indexre fókuszálunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.