Szerző: NAGY B. GYÖRGY
2019.07.05.
Budapest maga az ország, problémáit tekintve mindenképpen. A közlekedése élhetőbb, mint amilyennek látszik, az egészségügye viszont sokkal betegebb.
A budapestiek élhető mindennapokat akarnak – ez derül ki abból a fővárosi problémarangsorból, amit a Publicus Intézet készített a Népszava megbízásából. A listából egyértelműen kiderül, hogy a fővárosban élőket ugyanaz keseríti leginkább, mint bármelyik kisváros vagy falu lakóit: az egészségügy lerobbant volta – a budapestiek 62 százalékának ez fáj a leginkább. (Egy tavaly tavaszi átfogó közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a fővárosi lakosok 63 százaléka tapasztalja úgy: az utóbbi években egyre romlik az egészségügyi ellátás.)
A bajérzet annak ellenére alakult így, hogy a fővárosban viszonylag egyszerűen ki lehet menekülni az állami ellátásból és átzsilipelni a magánorvoslásba. Feltéve, ha az embernek van pénze. (A fővárosi lakosoknak a statisztika szerint van: a 2019-es nettó átlagkereset a KSH szerint Budapesten 294,3 ezer forint körül alakult, míg ugyanez a szám a Nyugat-Dunántúlon 220,3 ezer, az Észak-Alföldön pedig 181 ezer volt.)
Nem véletlen, hogy az előválasztásba frissen berobbanó Kálmán Olga az egészségügyre építette kampányát. Annál is inkább, mivel az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok sokkal elégedetlenebbek a helyzettel, mint a kormánypártiak (lásd: keretes írásunkat).
Azonban az egészségügyön kívül van egy másik gigaprobléma, amivel a kormánypártiak szinte elégedetlenebbek, mint az ellenzékiek, ez pedig a közlekedés. (A problémakört a Publicus Intézet elemeire bontva vizsgálta, viszont a közhangulat megértéséhez célszerű a három részterületet – utak állapota, autós és dugóhelyzet, tömegközlekedés állapota – egységben nézni.)
A legnagyobb figyelem a tömegközlekedésnek jut. (A BKV viszonylatai az év minden napján átlagosan 3,56 millió utazást bonyolítanak.) Csakhogy a területet hiába produkálja balhék tucatjait (bebukott az elektronikus jegyrendszer bevezetése, rendre lerohadnak a buszok, nincs légkondi a felújított 3-as metró szerelvényein, és így tovább), a budapestiek egy jó közepesre (egy 5-ös skálán 3,4-re) értékelik a tömegközlekedés teljesítményét. Ami a legerősebb – 45 százalékos vélemény szerint – javult az utóbbi években, illetve legalább nem romlott (utóbbi vélekedést a fővárosiak 31 százaléka osztja). Az alapvetően pozitív hozzáállás a kötöttpályás közlekedés javulásának (a még a 2010 előtt elkezdett 4-es metró megépítése, 2006-ban kezdődő Combino-beszerzés megvásárlása a budai fonódó villamoshálózat kiépítése, az M3-rekonstrukciója,) köszönhető...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.