KORMÁNYKÖZELI EXTRAPROFIT: A SZÁMLA JAVÁT KÉSŐBB FIZETJÜK MEG

G7.HU
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2019.07.24.

Csak a legtájékozatlanabbak nem hallottak arról, hogy a fennálló hatalom kegyeltjei hatalmasat kaszálnak a közbeszerzéseken, hazai és uniós pályázatokon. Azt azonban roppant nehéz megmondani, hogy mennyit is. Ha egy köztudottan jó politikai összeköttetésekkel bíró vállalkozó bejelentkezik egy versenytárgyalásra, a viszonyokat ismerő többi lehetséges versenytárs már nem is ír ajánlatot, így pedig elmarad az árban, minőségben, gyorsaságban, újdonságban egymással versenyzők küzdelme. Az állam mint megrendelő (a mi adóforintjainkból) a szükségesnél többet fog fizetni. A politikusokhoz jól bekötötteknél pedig az indokoltnál nagyobb nyereség keletkezik.

Az Index és a HVG újságírói nyomába eredtek a kiválasztott kevesek által zsebre vágott többletnyereségnek. Amint a G7 elemzése is kimutatta, a tavalyi év nyilvános adatai alapján 80 milliárd forintnál is többre tehető az a nyereség, amennyivel több jutott a szerencsés körnek ahhoz képest, mint amennyi lett volna az adott iparágban szokásosnak számító nyereségesség mellett.

Nyolcvan milliárd forint hatalmas összeg. Az emberek ennyi pénzt el sem tudnak képzelni; talán ezért is kisebb a felháborodás az indokoltnál. Az elemzett vállalkozói kört gazdagító többletpénz a nemzeti jövedelemhez mérve viszont már nem tűnik horribilisen nagynak. Amint az elemző írás fogalmazott: a becsült extraprofit a magyar GDP 0,2 százaléka, az érintett cégek átlag feletti nyereségességük révén ennyivel járultak hozzá a gazdasági növekedéshez.

Az alábbiakban azt járjuk körül, hogy a gazdasági életben minek is tekinthető ez a többletprofit, növeli-e az adott évi GDP-t (nem), miként hat a gazdasági növekedésre és a társadalom gyarapodására.

Mi is ez? Ha a politikus kegyéből, kormányzati segítséggel vagy egyszerűen korrupció révén többet fizet az állam egy adott termékért (mondjuk stadionért) vagy szolgáltatásért (politikai hirdetésért, kormányzati IT-szolgáltatásért), mint fizetne tisztességes árverseny mellett, akkor a kegyenc zsebébe jutó többlet nem szokásos vállalkozói nyereség, hanem járadék, idegen szóval rent. Erről nemrég egy kalandos sorsú folyóiratszámban, a Századvég 2018. nyári tematikus számában lehetett olvasni a Mihályi-Szelényi szerzőpárostól vagy a jelen írás szerzőjétől – amíg az inkriminált 80-as számot gyorsan le nem vették a folyóirat honlapjáról (azóta a 79. számnál megállt az idő)...

ITT OLVASHATÓ