ISTEN HÍRÉVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2019.07.19.

...Az ellenzéki képviselőnek adott „tájékoztatás” a miniszter szakmai szerepkörének tagadásán alapul. Máskülönben Varga Judit részletes elemzéssel bizonyította volna, hogy a felsőoktatási törvény két évvel ezelőtti módosítása nyomán a CEU ügyében sem a törvényhozó, sem a kormány nem élt vissza jogalkotói, illetve jogalkalmazói hatáskörével. Ez azonban – tudjuk – nem lett volna számára könnyű feladat. A miniszter hivatali elődjéhez hasonlóan alighanem tisztában volt azzal, hogy a 2011. évi CCIV. törvény 76. §-a olyan feltételtől is függővé tette a CEU-nak az ún. amerikai diplomát adó képzés lehetőségét, amelynek teljesülésére a Nádor utcai felsőoktatási intézmény semmiféle befolyással nem rendelkezett. Nem a CEU dönthetett ugyanis arról, hogy „Magyarország Kormánya” hajlandó-e – a New York állam kormányával kötendő nemzetközi szerződésben – „elvi támogatásáról” biztosítani a CEU magyarországi működését. Az egyezmény aláírása a magyar fél szabadon mérlegelhető elhatározásán múlott, azt a többi törvényi feltétel teljesítésének igazolásával bíróság előtt kikényszeríteni nem lehetett. A közigazgatási eljárás és az államközi aktus együttes előírásán alapuló sajátos „jogi ötvözet” a törvényesség látszatát keltve kényszerítette távozásra a Soros György alapította egyetemet. A miniszterjelölt, ha komolyan veszi a jóhiszemű joggyakorlás általános követelményét, elemzésében idáig érve visszalép a „megtisztelő feladattól”.

Még egyszerűbb a dolga a miniszternek akkor, ha nem ellenzéki képviselő, hanem „ellenzéki” újságíró kérdezi a parlamentben. Ebben az esetben a sajtótudósítás rendjéről szóló 9/2013. számú házelnöki rendelkezésre hagyatkozhat, amely meghatározza, hol közlekedhet „teljes biztonságban” a tárca vezetője, hol gyorsíthat úgy, hogy színlelnie se kelljen a válaszadást. Varga Judit már kinevezése előtt elsajátította az „elutasító hallgatás” jelrendszerét, ezért nem is őt, hanem államtitkárát „zaklatta” „testi kontaktust is alkalmazva” az Index újságírója, amikor az említett vezetők távoztak a bizottsági meghallgatásról. Az Országgyűlésről szóló törvény 54. §-ára hivatkozva Fábián Tamás hamarosan kézhez is vette az őt az Országgyűlés épületétől az év végéig távol tartó iratot. A kitiltó levél – az Index közlése szerint – fölemlegeti, hogy a politikusok az Országház felsőházának folyósóján az újságíró „erőszakos próbálkozását határozottan visszautasították”. A „magyar jogállam” a döntéssel szemben jelenleg nem ad egyértelmű lehetőséget a bírói felülvizsgálatra. Talán ennek a hiányosságnak a megszüntetése lehetne a miniszter asszony első előremutató kezdeményezése.

Sárközy Tamás, a Magyar Jogász Egylet elnöke, a hazai állapotokat jellemezve a napokban arról beszélt, hogy ha Magyarország autokrácia volna, „(...) a miniszterelnököt nem lehetne tolvajként kiplakatírozni, mint tavaly ősszel történt”. (Lásd: „Túlzások és eltúlzások; HVG. 2019. július 11., 28. szám.) A Sárközy által említett körülmény azóta megváltozott: a nyilatkozatát közlő HVG sem helyezheti már el közterületi hirdetőtáblákon a „tolvajlásokról” megemlékező címlapképeit. Abban viszont a jogászprofesszornak igaza van, hogy a határok ma még nyitottak: akinek nem tetszik valami, mehet isten hírével.

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)