Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.07.09.
Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak most nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszéltek róla: egyikük szerint a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek számát növeli a BTMN-es gyerekek felmentésének megszűnése, mások szerint diákok továbbtanulási ambícióit töri le, ha nehézségeik miatt elkerülhetetlenül rosszabb jegyeket szereznek érettségi tárgyakból. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.
Éppen most két éve, 2017 júniusában fogadta el az Országgyűlés a köznevelési törvénynek azt a módosítását, ami a 2018/2019-es tanévtől felmenő rendszerben megszüntette a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek osztályozás alóli felmentésének lehetőségét. A törvénytervezetet nyilvánosságra kerülésétől kezdve heves kritikák érték, a közfelháborodást jól mutatja, hogy “Taigetosz-törvény” néven híresült el a közbeszédben. Voltak, akik egyenesen “gyerekellenesnek” minősítették, amiért sok diszlexiás, diszkalkuliás, vagy diszgráfiás gyerek iskolai előmenetelét – a számukra egyik legfontosabb könnyítés elvételével – egyszerűen derékba töri az új szabályozás.
A törvénytervezetről szóló korábbi cikkünkben egy gyakorló gyógypedagógus segítségével szedtük össze, miért torzak ezek az állítások: a “disz”-es gyerekek nagy többsége ugyanis eleve nem BTMN-es tanulónak számít, hanem sajátos nevelési igényűnek (SNI). Ez a BTMN kategóriához képest magasabb fokú tanulási nehézséget: egyenesen tanulási zavart jelez, így az SNI-s gyerekek oktatása-fejlesztése is több erőforrást igényel. Nekik továbbra is fennáll az osztályozás alóli felmentés lehetősége. A BTMN-csoportban maximum olyan “disz”-es gyerekek lehetnek, akiknél ez a probléma nem tanulási zavar súlyosságú, hanem inkább tanulási nehézségnek minősíthető, azaz megfelelő fejlesztési és tanítási módszerekkel nem kellene, hogy zavarrá alakuljon.
Az ő, és más, például magatartási okokból BTMN-es gyerekek esetében szakmailag nem feltétlenül indokolt az osztályzás alóli felmentés. Sőt, a szóban forgó cikkünkben megszólaló érintettek azt mondták, az osztályzás alóli felmentés bizonyos helyzetekben többet árt, mint használ az iskolai fejlődésüknek.
Az osztályozás alóli felmentés azonban csak akkor mellőzhető – figyelmeztetett akkor gyakorló gyógypedagógus interjúalanyunk – ha az oktatásirányítás emellett biztosítja a BTMN-es gyerekek megfelelő tanórán kívüli, egyéni fejlesztését,
és a gyerekekkel foglalkozó tanárok alkalmazzák a nevelési tanácsadók könnyítési/méltányossági javaslatait.
Például: ha a gyerek írása problémás, inkább szóban felelteti, vagy több időt ad neki egy dolgozat megírására, esetleg segédeszközök – például az íráshoz számítógép – használatát engedélyezi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.