Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.07.23.
A Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség a korábban közölt adatoknál nagyobb, 25 millió dolláros kártérítésről tesz említést azzal kapcsolatban, hogy a Microsoftról kiderült, magyarországi részlege megkárosította az amerikai kormányzatot, amikor évekkel ezelőtt hamisan azt állította, hogy a szokásosnál nagyobb engedményt kell adniuk a magyar kormányzati szervek által igényelt szoftverek árából.
A számítástechnikai óriáscég az ügyben folytatott vizsgálat nyomán megállapodásra jutott a washingtoni igazságügyi minisztériummal, hogy a korrupciós gyakorlatra vonatkozó amerikai törvény megsértése - korábbi magyarországi alkalmazottainak félrevezető tájékoztatása - miatt kártérítést fizet az amerikai kincstárnak.
Se szeri, se száma
A minap 90 éves korában elhunyt nagy magyar filozófusról, Heller Ágnesről szóló megemlékezéseknek se szeri, se száma a nemzetközi sajtóban. Kiragadott példaként megemlítjük a TAZ-ként – Tageszeitung – emlegetett berlini napilapot, amelynek az igen terjedelmes írása egyebek közt kitér arra, hogy Heller eredetileg fizikát és kémiát hallgatott az egyetemen, de Lukács György előadásai lenyűgözték, és azok hatására váltott át a filozófiára.
„Az 1956-os magyar népfelkelés nyomán azon disszidensek táborához csatlakozott, akik megkérdőjelezték a szovjet védőernyő alatt létező, úgynevezett reális szocializmust” - írja a TAZ, majd kitér arra, hogy Heller első könyve még Magyarországon jelent meg 1967-ben, de az 1968-as csehszlovákiai bevonulás, a prágai tavasz eltiprása után erősebb ellenőrzés alá került, majd férjével együtt 1977-ben Ausztráliába távozhatott.
A melbourne-i La Trobe egyetemen kezdődött, majd 1986-tól New Yorkban a Hannah Arendt tanszéken folytatódott a nemzetközi karrierje. Heller életének legutolsó időszakát áttekintve a TAZ kiemeli, hogy liberális demokrataként éles konfliktusba került a szabadságjogokat korlátozó Orbán Viktor miniszterelnökkel, és elítélte annak fundamentalista-nacionalista politikáját...
A minap 90 éves korában elhunyt nagy magyar filozófusról, Heller Ágnesről szóló megemlékezéseknek se szeri, se száma a nemzetközi sajtóban. Kiragadott példaként megemlítjük a TAZ-ként – Tageszeitung – emlegetett berlini napilapot, amelynek az igen terjedelmes írása egyebek közt kitér arra, hogy Heller eredetileg fizikát és kémiát hallgatott az egyetemen, de Lukács György előadásai lenyűgözték, és azok hatására váltott át a filozófiára.
„Az 1956-os magyar népfelkelés nyomán azon disszidensek táborához csatlakozott, akik megkérdőjelezték a szovjet védőernyő alatt létező, úgynevezett reális szocializmust” - írja a TAZ, majd kitér arra, hogy Heller első könyve még Magyarországon jelent meg 1967-ben, de az 1968-as csehszlovákiai bevonulás, a prágai tavasz eltiprása után erősebb ellenőrzés alá került, majd férjével együtt 1977-ben Ausztráliába távozhatott.
A melbourne-i La Trobe egyetemen kezdődött, majd 1986-tól New Yorkban a Hannah Arendt tanszéken folytatódott a nemzetközi karrierje. Heller életének legutolsó időszakát áttekintve a TAZ kiemeli, hogy liberális demokrataként éles konfliktusba került a szabadságjogokat korlátozó Orbán Viktor miniszterelnökkel, és elítélte annak fundamentalista-nacionalista politikáját...
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.