- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2019.07.19.
Tárgy: Papírmagyar
Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba
Jaj de jó kendnek, hogy ott van, mert nincs itt, és ez már önmagában kedvezmény innen nézve. Több szempontból is. Piacgazdaságilag például velünk, itthoniakkal ellentétben külmagyarként esélye van néhány milliárd belmagyar adóforint és uniós lóvé eldőzsölésére, ha a gusztusa engedi az elvárt nyelvhasználatot. A világ már úgyis tele van Szíj- és bérszavazómagyargyártó termékkel, legalább a kend esetében jó helyre megy a pénzünk.
Persze nekem momentán nem kedvez a kend távolléte, mert a tisztázatlan kérdések halmazában tévelygek. A házi bölcseket szabadságoltam, zúdul rám a sok okosság, és amikor összepászítanám kendnek való jelentéssé, akkor meg butasággá kerekedik. És még igazán a NER ránk se vetette a NAT-tal a Takarót. Már most elkelne a kend bölcsessége itt, hogy a lényeget vehesse kézhez ott. És mi lesz még majd, ha a kormányzati kommunikáció hitelességét nyomatékosító német tankokat is leszállítják, és a T-Systems chipet ültet a gondolkodó, pláne másként gondolkodó alattvalókba?
Ihol, ni, egy egyszerű, mindennapos példa. A marxizmus-leninizmus kebelének ingyen tején kigömbölyödött, munkás-parasztszármazású magyar értelmiség a kontár módon elvégzett öncsonkító mellműtét után, most a tízparancsolattal fogyókúráztatja az éber kómába szedált mellmentes donor őseit, és kijelenti, hogy nem is úgy volt, ahogy volt.
Az őseik valójában felszíni búvárok voltak. A proletárdiktatúra idején felmerültek az uralkodó osztályba, de egyébként elnyomott csendőrök, ludovikás katonatisztek, uradalmi intézők, kulákok, levente- és cserkész führerek voltak. Csak papíron lettek prolik, ifjúkommunisták, vagy ha nyíltan nem vállalták fel a kommunista eszmét, akkor besúgók. Esetleg Vörös Zászló Érdemrendes könyvtárigazgatók, ha büdös volt a kétkezi munka. Mert nem volt nagy kunszt kinyalni egy íróasztalt, főleg mikor már „aki nincs ellenünk, az velünk van” állapot lett. És az a Gyuri bácsi is nyomta nekik a zsét (hogy „okosba” tudják majd kiszolgálni a mostani újgyarmatosítókat), akit most hálából agyon cikiznek, amiért a rabszolgahajcsár posztra cuppantotta őket a prűd és celebmentes KISZ kongresszusról, ahol még kedélyjavító se volt.
Na, most mondja meg, hogy mi a bánatot kezdjek én ezzel a katyvasszal? Egyelőre ott tartok, hogy a helyi parírozási szakértő, a Peti bácsi javaslatával sunnyogok, aki önvédelmi kiképzésbe részesített engem: „Csukd be a szemed/szád/füled – ha nincs mit elvenni tőled, máris szerencséd van – és akkor nem mar beléd a hatalom, mert itt az uraság úgy működik, hogy nekem az kell! Mi az?”
Jól van. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Ezzel se. A magam esze után úgy okumulálom, hogy vagyunk mi a valóságban, akik nem vagyunk. És van a papírmagyarság, ami a valóságban nincs, de írják/mondják: mimagyarok, és ettől úgy tesznek, mintha lenne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.