HÁROM AZ EGYBEN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2019.07.26.

Megmaradt bennem a múlt hétről egy mondat, a Narancs szerkesztője írta jegyzete bevezetőjében, idézem: „Ennek a szerkesztőségi cikknek egyetlen mondatból kellene állnia: Szijjártó Péter és Orbán Viktor Magyarország szégyenei.” Az ilyet nevezem kezdő mondatnak. Egyszerű, határozott és mélyen igaz, benne van minden, ami lényeges. A mondat egyszerre nyit és összegez, arról szól, amit természetesen mindenki tud, aki ebben az országban él, sőt még távolabb is. 


Az idézett jegyzet, ami természetesen nem a kiragadott egyetlen mondatból áll, arról szól, hogy ez a két ember különböző politikai helyzetekben miként hazudtolja meg saját magát, miként mond korábbi elvi kijelentésével szemben homlokegyenest mást, miként árulja el barátait, miként bújik ki a saját maga által vállalt kötelezettségek alól. Hogy miként romlanak ezek az emberek napról napra, bár ilyen negatív folyamatot csak Orbánon láttam, Szijjártó már romlottként lépett a magyar politikai színtérre, ami persze nem jelenti azt, hogy ifjabb éveiben sosem volt más. De bárhogy is, mára kétségtelenül elzüllöttek, amit jól érzékeltet, hogy az ENSZ emberi jogi tanácsának ülésén nem szavazták meg a Fülöp-szigeteki kormányönkényeskedés kivizsgálásának igényét, és nem léptek fel a kínai kormánnyal szemben, szó nélkül hagyva a muszlim ujgurok átnevelő táborokba kényszerítését.

Érdemi válasz minderre nincsen. A legnagyobb hazugság, hogy miközben elvi politizálásról handabandáznak, nyilatkozataik és döntéseik kizárólagos alapja a haszonelvűség: a miniszterelnök például szóba sem hozza az ujgurok ügyét, és miután közvetlen politikai haszna a klímasemlegességnek sincsen, nem írja alá a 2050-ig szóló klímasemlegességi vállalást. Maga is tudja, hogy így azzal az elvi álláspontjával megy szembe, amit migránsügyben folyton hangoztat, hogy a megoldást ott kell kezelni, ahol keletkezik: a háborús övezetekben vagy a föld olyan térségeiben, ahol természeti katasztrófa fenyeget. A vízhiány, a sivatagosodás és a klímakatasztrófák. Ilyen területekről statisztikák szerint legalább annyi ember indul útnak elsősorban Európa felé, mint a háború sújtotta részekről. Mindezek ismeretében Orbán kormánya nem írta alá a nyilatkozatot, ami, bárhogy értékeljük is, korábban hangoztatott elvi kijelentésének felrúgása. Ma már aligha hihető erről az emberről, hogy parázsló szájjal állt ki a szabadságjogok és az emberi méltóság mellett, nem beszélve az önkormányzatiságról, amivel összefüggésben a Fidesz–KDNP a választások közeledtével annyiféle elvi megközelítést kreál majd, hogy azt most még megsaccolni sem lehet. Lásd a fővárost: ahogy gyengül a kormányerő helyzete, úgy születnek új és új ötletek a városháza jogainak korlátozására, a kormány felügyeleti jogának erősítésére...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/30. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)