GYŰLÖLETKELTÉS A SZERETET NEVÉBEN – INTERJÚ KOMPOLTHY ZSIGMONDDAL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CSEJTEI ORSOLYA
2019.07.27.

A pettyes szoknyás, poloskákkal dúsított nyárban egyre halnak az emberek a fővárosban. Lobogó szőke hajú amazon veti magát pej kancája nyergében az autópálya élénk reggeli forgalmába a gyalogoshídról, nyakában tábla: nem bírom tovább, véget vetek neki! Egy kamion, platóján a teljes magyar ellenzékkel, beleszáguld a Dunába, mely később a Hőn Szeretet Párt vezérkarát is elnyeli. A prózaíróként debütáló Kompolthy Zsigmond (civilben Bán Zoltán András) Pannon pestis című szürreál szatírája az alcím tanúsága szerint (is) kitaláció, a képzelet műve, ekképpen mindennemű vélt egyezés a valósággal pusztán a véletlennek köszönhető.

Miért tartotta fontosnak már az alcímben kiemelni, hogy a Pannon pestis képzelt regény?

Jobb az efféle dolgokat előre tisztázni. Ahogyan Lukianosz írja az igaz történetekben: „Engem aztán igazán nem lehet a hazudozás vádjával illetni, hiszen nyíltan megmondom, hogy egy árva szó sem igaz elbeszélésemből. Bizony nem kérdés, hogy olyasmikről írok, amiket nem is láttam, nem is tapasztaltam, másoktól sem hallottam, sőt nemhogy nincsenek, de még csak nem is lehetségesek”. Az alcímmel, melyet egyébként Jókaitól, az Öreg ember nem vén emberből vettem, pusztán annyit szerettem volna jelezni, hogy ez az írás egy szatíra, és mint ilyen, olyasmit állít, ami nyilvánvaló szemenszedett hazugság. 

Azt akarja mondani, hogy a regényben szereplő pannon keresztyén autokefál államnak, az élén álló Első Demokratának, a szeretet fogalmával dobálózó gyűlöletkeltésnek, a külföldről pénzelt Goldstein/Goldzweig/Goldhuber/Goldsinger stb.-hálózatnak és a családügyi sajtóreferensnek semmi, de semmi köze a mai magyar valósághoz? 

 Nyilván ironikus a dolog, ahogyan Lukianosznál is, mert persze elképzelhető, hogy rá lehet ismerni bizonyos dolgokra, melyek a mai Magyarországon talán léteznek, de ez mind csak kamu. 

Orwell 1984-ére és Camus Pestisére elég direkten rá lehet ismerni – mintha egyfajta parafrázisféle volna a regény. 

 Igen, több minden is megjelenik benne, nemcsak ez a két regény, de tény, hogy az orwelli szabadság: szolgaság; háború: béke és tudatlanság: erő fogalompárokat egészíti ki nálam a szeretet: gyűlölet jelszava. Hangsúlyozom, nem Magyarországon vagyunk, hiszen itt szeretetről senki nem beszél a mai politikusok közül. Ez Pannónia, ahol az 1984 mintájára, mikor elvben a Pannon pestis is játszódik, három perc gyűlölet helyett három vagy hét perc kötelező szeretet van kiróva az egyszeri állampolgárra. Egy olyan országban járunk, ahol a szeretet nevében beszélnek, a szeretetet hirdetik, ugyanakkor folyamatosan gyűlöletet keltenek. Ezen a képzeletbeli helyen a szeretet azonos a gyűlölettel, és hát persze a gyűlölet egyben szeretet is...

ITT OLVASHATÓ