Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.07.19.
Az Európai Unió új végrehajtó testülete fenntartja a Lengyelországra és Magyarországra nehezedő erős nyomást a jogállamisági hiányosságok miatt – írja a Reuters. A Süddeutsche Zeitung idézi Ursula von der Leyent is, aki azt mondta, fontos, hogy tárgyszerűvé tegyék ezeket a vitákat, mivel nem egész népekről van szó, hanem bizonyos hiányosságokról. Kárpáti János lapszemléje.
Nem engednek
Az Európai Unió új végrehajtó testülete fenn fogja tartani a Lengyelországra és Magyarországra nehezedő erős nyomást a jogállamisági hiányosságok miatt – írja brüsszeli keltezésű tudósításában a Reuters hírügynökség, diplomaták és uniós tisztségviselők kijelentéseire hivatkozva. A beszámolót a nemzetközi média számos fontos orgánuma átvette, így például a New York Times internetes oldala is.
A hírügynökségi beszámoló visszautal arra, hogy a Jog és Igazságosság elnevezésű, nacionalista és euroszkeptikus lengyel kormányzó párt azt remélte: a támogatás, amit Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökké történt megválasztásához nyújtott, hozzájárul majd ahhoz, hogy elüljön a Lengyelország elleni uniós eljárás az EU-alapszerződés hetedik cikke alapján, a demokratikus normák megcsúfolása miatt.
A dolog nem így áll, az Ursula von der Leyen vezette bizottság minden kétséget kizáróan ugyanolyan erőteljes, konkrét és határozott lesz, mint az eddigi testület – idézi a Reuters a holland Frans Timmermanst, aki a várakozások szerint megőrzi bizottsági alelnöki pozícióját.
A hírügynökségi tudósítás emlékeztet arra, hogy az elkövetkező öt évre szóló programjának előterjesztésekor Von der Leyen visszatérően hangsúlyozta: az EU alapvető demokratikus értékei politikájának a középpontjában fognak állni. Miként az eddigi bizottság tette, ő is azt javasolja, hogy hozzanak létre új eszközt a demokráciának az unión belüli megvédésére.
A Reuters olyan diplomáciai forrást is idéz, amely szerint a tegnapi német-francia külügyi találkozón egyetértés volt abban, hogy a jogállamiság az európai projekt központi eleme. Megszólaltatja Michael Roth német unióügyi államminisztert, aki szerint a hetedik cikk szerinti eljárás megindítását kiváltó aggodalmakat még nem sikerült teljes mértékben eloszlatni. Roth a berlini kormány nevében reményének adott hangot, hogy az új uniós végrehajtó testület ugyanolyan elkötelezett lesz ebben a tekintetben, mint az elődje.
Ugyancsak kitér a Reuters arra, hogy Finnország, amely e hónap elejétől az év végéig az unió rotációs elnökségét látja el, szintén úgy foglalt állást, hogy adjon az EU erőteljesebb választ a demokratikus normák ellen kihívást intéző tagállamoknak. Ebben az erőteljesebb válaszban a hírügynökség szerint benne van az, hogy tegyék a 2021-27-es uniós költségvetési időszakban az uniós támogatások folyósításának az előfeltételévé a jogállamiság megőrzését. Ez- jegyzi meg a Reuters – ártana Lengyelországnak és Magyarországnak, amelyek az unió szegényebb országai közé tartoznak, és nagyvonalú támogatásokban részesülnek.
A tudósítás szerint az uniós nyomásnak köszönhetően sikerült bizonyos engedményeket elérni a lengyel kormányzó pártnál, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél, hogy mondjanak le az általuk bevezetett jogi változtatások néhány olyan eleméről, ami erősebb állami ellenőrzés alá vonta a bíróságokat, a médiát, a tudományos életet és a civil szervezeteket.
Az Európai Bizottság – még a jelenlegi összetételben – a tervek szerint szeptemberben tart meghallgatást Magyarország ügyében – derül ki a Reuters beszámolójából...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.