EGRESSY ZOLTÁN: A HAZUDOZÁSON, LOPÁSON, A GYŰLÖLKÖDÉS SZÍTÁSÁN NEM TUDOK NEVETNI

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON, INKEI BENCE
2019.07.14.

A demokráciát minden nemzedéknek újra és újra meg kellene erősítenie a maga eszközeivel – mondja Egressy Zoltán író, aki új regényében, a Hold on-ban elég sötét képet fest Magyarország következő évtizedeiről. Szerinte a jövőtől általában szorongunk, a múltat pedig megszépítjük, miközben mindezt érzelmektől mentesen, reálisan kéne értékelni. Érdemes-e újranézni a régi, legendás meccseket, ha csalódást okoznak? Lesz-e valaha tényleg elmetisztítás, gondolattolvajlás és halhatatlanság? És mit tud Columbo hadnagy, amit más nem? Interjú.

2050-ben járunk, Magyarország államformája királyság, a hatalom nyomkövetőket ültet az emberekbe, és még saját holdkolóniánk is van. Ez vad írói fantázia vagy a jelenlegi folyamatok logikus meghosszabbítása?

Gondolatkísérlet. Fantázia, talán vad, de egyszersmind egy lehetséges forgatókönyv is, amely remélhetőleg nem következik be. Harminc év nem olyan borzasztóan nagy idő, a tudomány fejlődési ütemének ismeretében semmiképpen. Valójában persze a jelenről szól a Hold on, már csak ezért sem szeretném, ha sci-finek címkéznék. Megpróbáltam eltávolodni térben és időben, arra gondoltam, ez biztosíthat valamiféle rálátást. A jövőtől általában szorongunk, a múltat pedig megszépítjük. Laád Szabolcs, a főhős 2050-ből meséli el, mi történt Magyarországon és Európában 2019 után. Úgy érzem, olyan mértékben abszurd, ami zajlik körülöttünk és velünk, hogy azon a valós jelenidőben már ironizálni is nehéz.

A Hold on a jelenlegi tudományos és társadalomszervezési trendeket gondolja tovább a fantasztikum irányába. Mi más lenne, mint sci-fi?

Hát igen, ez igaz, ráadásul a történet egy része mégiscsak 2050-ben játszódik a Holdon, ezzel együtt nem science fictiont akartam írni, és szerintem nem is az, legalábbis klasszikus értelemben. Mint mindig, ezúttal is a nyelv, a történethez legmegfelelőbb hang megtalálása volt a legfontosabb, humort és lírát szerettem volna némi tudománnyal mixelni úgy, hogy a végeredmény lehetőleg ne egy unalmas ismeretterjesztő mű, hanem egy olvasmányos regény legyen. Az alapötletet Arthur C. Clarke 1962-es műve, A jövő körvonalai adta, rengeteg technikai csodát előrevetített a szerző, ami azóta megvalósult, meg olyanokat is, amik még nem, de meg fognak, az ő logikája szerint legalábbis. Azt írja ugyanis, hogy minden létrejön, amire igazi igény van, tekintet nélkül a technikai nehézségekre. Lehet, hogy apróságokban téved, a halhatatlanság például nehéz ügy, de ki tudja? Az elmetisztítástól a gondolattolvajlásig sok olyasmi szerepel a könyvben, ami természetesen már továbbgondolás, de a holdkolóniák például teljesen reálisak, akár meg is épülhetnek 2050-re. Abban nem vagyok biztos, hogy lesz magyar részleg, a regényben mindenesetre van...

ITT OLVASHATÓ