Szerző: L. HORVÁTH KATALIN
2019.07.20.
Hogyan került Ecuadorba Don Giovannit rendezni?
Az Armel Opera Festival keretében. A fesztivál idei öt produkciója közül ez volt az egyik: az Armel és az Ecuadori-Magyar Zeneművészeti Alapítvány koprodukciójaként jött létre. A társszervező alapítvány, a MusArtEH-Cuenca Operafest – amelynek a Magyarországon élő ecuadori énekes, Xavier Rivadeneira az elnöke, a motorja – missziójának tekinti, hogy meghonosítsa Ecuadorban az opera műfaját, és felkértek, hogy rendezzem meg a Don Giovannit Cuencában. Ez egy 2500 méter magasan fekvő, spanyolok alapította, régi barokk város, úgy jellemezhetném, hogy Ecuador Szentendréje. Abból a szempontból tényleg különleges helyszín, hogy nagyon távol van tőlünk, de ugyanúgy kerültem oda, mint Franciaországba, Norvégiába és New Yorkba, ahol szintén dolgoztam az Armellel. Ecuador egy újabb állomás volt.
Mielőtt belekezdett a munkába, mennyit tudott a leendő csapatáról?
Sokat nem, de azt igen, hogy nagyon elszánt emberek, akik iszonyatos erőfeszítéssel próbálnak előadásokat létrehozni egy olyan közegben, ahol az operajátszásnak nincs hagyománya. Eddig egy Traviatát és egy Varázsfuvolát csináltak, a miénk a harmadik és – az Armelnek is köszönhetően – a legnemzetközibb produkciójuk, hiszen ebben két amerikai és egy portugál énekes is szerepel az ecuadoriak mellett (akiket egyébként Xavier tanított évek óta). A kórus nem professzionális énekesekből áll, mindenkinek van polgári foglalkozása. A MusArtEH Alapítványt a semmiből építették föl, a semmiből hozták létre az előző két előadást, és mindent megtettek azért, hogy a Don Giovanni létrejöhessen. A két producer teljesen „civil”, semmi közük ehhez a szakmához, de a saját pénzüket is belerakták...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.