Szerző: DARVAS BÉLA
2019.06.30.
Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági rendszerében, a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) adatbázisában bárki számára hozzáférhető mérési adatokat lehet találni. Tessék faggatni ezt az adatbázist, nagyon jó fogódzó ahhoz, hogy honnan és mit vegyünk meg. A mezőgazdasági témájú lapok egyik legfontosabb hírforrásának kellene ennek lennie, de mégsem az. Vajon miért?
2019. júniusban, 26 nap alatt 273 riasztást talál most az érdeklődő, napi tíznél is többet. A riasztások közel 70%-a súlyos minősítést kapott a kockázatértékelések során. Sajnos nem tudom megmondani, hogy ez az összes beérkezett élelmiszerek hány százaléka, mert ezt az adatot nem osztják meg velünk. Csak azt ismerjük meg, ami problémát okoz. Viszont ez a legfontosabb. Júniusban a legtöbb riasztás kínai (32), lengyel (24), török (16), spanyol és francia (15-15), belga (13), valamint német (11) termékeket érintett. Negatív meglepetés a lengyel termékek előkelő helye a pocsék áruk fórumán. A három leggyakoribb ok: Salmonella(62), aflatoxin (33) és Listeria (10). Meglehetősen sok helytelenül hűtött és rosszul címkézett élelmiszer fordult elő júniusban, az allergének feltüntetése is elmaradt. A Salmonella-fertőzésekből kiemelhetők a baromfiminták, amelyek közül a lengyel termékek számosak. Némiképpen meglepő a szezámtételek Salmonella-fertőzöttsége. Aflatoxin általában olajos-magvúakban jelent meg, de pirospaprikából is volt eset. A Listeria monocytogenes-fertőzöttségnél az olasz és spanyol termékek emelhetők ki.
A meglepetések sorát a cannabiol-számazékok nyitják. Ezek az – eredetileg indiai kenderből (Cannabis indica) származó – tudatmódosítók nem alkoholos üdítőkből és kannabidiol-tartalmú olajokból (THC – tudatmódosító) három ország termékeiből is (cseh, lengyel és spanyol) kimutatták. Ide sorolom a májkárosító pirrolizidin-alkaloidok előfordulását török oregano- és köményszállítmányokból. Ezek a vegyületek közönséges aggófűben, fekete nadálytőben és martilapuban is előfordulnak, vagyis betakarítási hanyagság okozhatta a szennyezést.
A legnagyobb meglepetés azonban számomra a sildenafil (lásd Viagra, Pfizer és társai), tadalafil (lásd Cialis, Eli Lilly ICOS) és vardenafil (Levitra, Bayer AG; Staxyn, Bayer HCP; Vivanza, GlaxoSmithKline) gyógyszer-hatóanyagok kimutatása és megjelenése. Mostanában a kimutatásban magyar és spanyol kémikusok jeleskedtek. 135 sildenafil (2005-től), 63 tadalafil (2007-től) és 12 vardenafil (2011-től) hatóanyaggal kapcsolatos riasztást jegyez a RASFF. A csoportból avanafil-ra (Stendra, Vivus; Spendra, Metuchen Pharm.) vonatkozó riasztás eddig még nem volt. A merevedésfokozók megjelenése élelmiszereinkben tényleg annyira diszkrét ügy lenne, hogy nem kell nagydobra verni? Vajon miként lehetséges, hogy ebből a terítékből nem lett híráradat? Senkit sem érdekelne nálunk? Én az ellenkezőjét tapasztalom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.