VALAMICSKE ÁTLÁTHATÓSÁG AZÉRT ELFÉRNE AZ UNIÓS CSÚCSPOZÍCIÓK ELOSZTÁSÁBA

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.06.23.

Péntek hajnalig tárgyaltak az uniós állam- és kormányfők az Európai Unió legfontosabb vezetői pozícióinak elosztásáról, ám nem jártak sikerrel. A gordiuszi csomó közepén az Európai Bizottság elnöki tisztsége áll, mindent összevetve ugyanis ez a legbefolyásosabb szerep az Unió összetett vezetői struktúrájában.

Abban nincs semmi meglepő, hogy az EP-választások óta eltelt kevesebb mint egy hónapban nem sikerült egyességre jutni a bizottsági elnök személyét illetően, öt évvel ezelőtt csak augusztusra dőlt el, hogy az Európai Néppárt akkori csúcsjelöltje, Jean-Claude Juncker foglalhatja el ezt a pozíciót.

Az viszont már kicsit aggasztó, hogy 2014-hez képest a kiválasztási folyamat transzparenciája nemhogy nőtt volna, de egyesen csökkent.

Márpedig másfél évtized után először az EP-választáson való részvétel újra elérte az 50 százalékot, ami azt is jelzi, hogy az elmúlt választási fordulókhoz képest az európai állampolgárok úgy érzik, nőttek az uniós politizálás tétjei, nőtt a választáson való részvétel értelme.

Kár lenne ezt a tendenciát egy elhúzódó, csak a legszűkebb bennfentesi kör által átlátott, obskúrus kiválasztási körrel visszafordítani.

Mivel az Unió alapokmányai az állam- és kormányfők által alkotott Tanács kezébe adják a Bizottság elnökének jelölési jogát, az egész szelekciós folyamatot az államközi diplomáciai műveletek körébe rendelni – ez pedig az évszázados diplomáciai hagyományoknak megfelelően szükségszerűen zárt ajtós és átláthatatlan...

ITT OLVASHATÓ