SZÚNYOGAPOKALIPSZIS: VÉRÜNKKEL FIZETÜNK A KÉSLEKEDÉSÉRT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KUSLITS SZONJA, F. SZABÓ KATA
2019.06.22.

Az emberek az önkormányzatoktól követelik a segítséget, a településvezetők viszont a katasztrófavédelemre várnak, ha a szúnyog elleni védekezésről van szó. Pedig ha időben elkezdik a gyérítést, az invázió megelőzhető, mutatja a balatoni példa. Most már csak a környezetre jóval károsabb kémiai irtásra van lehetőség a kímélőbb biológiai helyett, előbbi viszont csak napokra hoz enyhülést.

Duzzadt, viszkető vörös foltok, amiktől aludni sem tud az ember, és legalább egy hónap, mire elmúlnak, miközben az első 2-3 napban jegelni kell a csípéseket, hogy enyhüljön az égő érzés. Ilyen volt az első találkozásom az őshonos ázsiai szúnyogokkal Tajvanban. Nem kellemes emlék, és sajnos az élményt már nem csak több ezer kilométerrel keletre lehet megtapasztalni. Magyarországon is egyre többen reagálnak érzékenyen a vérszívók csípéseire, miközben azok millió szám keserítik meg a nyári melegben ablakot nyitogatók éjszakáját. 

Magyarországon 50+3 szúnyogfaj él, utóbbi 3 az ember által behurcolt, délkelet-ázsiai fajok csoportjába tartozik, nem őshonosak. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa szerint az új fajokról egyáltalán nincs az egész országra kiterjedő felmérés, így nem tudni róluk sokat. „Ez tipikusan olyan probléma, ahol állami szerepvállalásra lenne szükség. Nincs országos felmérés arra vonatozóan, hogy mely fajok hol és milyen egyedszámmal fordulnak elő. Enélkül a kutatók sötétben tapogatóznak, miközben a kivéreztetett Nemzeti Népegészségügyi Központban szinte hobbiból dolgoznak, majdhogynem saját pénzen. Akkor is, mikor komoly gondot okoz, hogy megjelentek az invazív fajok” – mondja a szakember. Pécsett például a helyiek szerint elképesztően sok a szúnyog, jelenleg az egyik „betelepülő fajjal”, a koreai szúnyoggal küzdenek a kutatók, ami bizonyítottan terjeszti a szív- és bőrférgességet és a trópusi eredetű Chikungunya-lázat. Már a városvezetés is kérte a kutatók segítségét, de Kemenesi Gábor szerint ilyenkor már nehéz bármit is tenni. Nagyon fontos lenne viszont, hogy az emberek ne hagyjanak szabad vízgyűjtő helyeket a házaknál. A tenyészhelyek 90 százaléka ugyanis a házak udvarán található pangó víz, ezért fontos, hogy minden kaspót, ponyvát vagy esővizes edényt öntsenek ki az ott lakók. 

A katasztrófavédelem lapunknak úgy reagált a helyzetre: nem csak Dombóvártól érkezett panasz, több száz megkeresésük van, méghozzá naponta. Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta: az irtásban nehézséget okozott a meleg is, ugyanis meghatározott szabályok vonatkoznak arra, hogy mikor repülhet a gép, a hőség miatt azonban ekkor még nem bújtak elő a szúnyogok, így le kellett állítani a légi permetezést. Nyolc hete irtanak ott, ahol azt a rovarszakértők javasolják. Április 30-a óta eddig 300 településen, 158 ezer hektáron léptek fel a vérszívók ellen. Ezen a héten 436 településen, összesen 100 ezer hektáron küzdenek a szúnyogokkal...

ITT OLVASHATÓ