Szerző Az Én Pénzem
2019.06.18.
A nyilvántartásokban – olvasható az MNB honlapján megjelent elemzésben (ez itt található) – 2018 végén 109 ezer késedelmes, jelzáloghitelből származó követelés szerepelt. Ez a szám, bár jelentősen alacsonyabb a 2014 végén fennálló 170 ezer követelésnél, még mindig súlyos problémát jelez a jegybank szerint is.
A felügyeleti hatóság szempontjából kedvező, hogy ez a probléma átkerült a zömében bankrendszeren kívül lévő követeléskezelő vállalkozásokhoz (pénzügyi vállalkozások). Ezek a hitelek tehát már nem jelentenek stabilitási kockázatot a hazai bankok számára. Azt azonban az MNB is elismeri, hogy a társadalmi kockázat „nagyságrendileg szinte változatlan mértékben áll fenn”.
Vevők híján esélytelen, hogy a bank a pénzéhez jusson
A jegybank jelentős fejleménynek tartja, hogy az ingatlanpiac élénkülésével párhuzamosan a követelésvásárlások piaca is feléledt. Mint leírták, ez tükröződik a késedelmes szerződések intézménytípus szerinti eloszlásában: míg 2014-ben a szerződések 70 százaléka a hitelintézetek (bankok, takarékszövetkezetek) könyveiben volt, ugyanez a szám 2018 végére 27 százalékra mérséklődött. (A folyamat jól látszik a grafikonon is.)
Normális körülmények között a törlesztési nehézséggel küzdő adósnak megoldást (kényszermegoldást, de legalább megoldást) jelenthet, ha értékesíti az ingatlant, és abból kifizeti a tartozását. Magyarországon azonban a devizában történő hitelezés és a lakásárak válság utáni csökkenése miatt számos háztartás azzal szembesült, hogy tartozásának összege jóval meghaladja a fedezet becsült értékét. Sok esetben azonban – állapították meg a jegybanki szakértők – még fedezetértékről is túlzás volt beszélni, mert a lokális ingatlanpiac oly mértékben pangott, hogy a lakás értékesítése megfelelő vevő hiányában esélytelen volt.
A cikkben szerepel néhány meghökkentő adat is. Az előző év végén a késedelmes hitelállomány 48 százalékánál haladta meg a hitelfedezeti arány (vagyis a tartozás és a fedezet értékének viszonyszáma) a 100 százalékot. Miközben a teljesítő hitelállomány esetében ugyanez az arány kevesebb volt 5 százaléknál. A késedelmes, fedezett követelésállomány közel fele esetében tehát az ingatlan értékesítése után is maradna az adósnak tartozása. És ekkor még az egyéb tartozásokat (fedezetlen hitelek, közműtartozások) figyelembe se vették, ahogy azt sem, hogy az adósoknak az újrakezdéshez is forrásokra lenne szükségük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.