Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.19.
Die Zeit
Európa hallgat, miközben Orbán Viktor újabb húzása a magyar tudományt fenyegeti. Egészen pontosan rá akarja tenni a kezét az MTA-ra. Szeptember 1-vel elvenné annak autonómiáját. Az még csak hagyján, hogy a 15 kutató intézet, a hozzá tartozó 5 ezer munkatárssal és vagyontárgyakkal együtt egy olyan testület irányítása alá kerülne, amelynek tagjait többségükben a miniszterelnök nevezi ki, de onnantól kezdve a hatalom befolyásolni tudná a tudományos munkát. Nemrégiben a CEU is megtapasztalta az állam erejét, így most Bécsbe települ át. Az Akadémia esetében a filézés még tovább megy: Orbán a saját országából száműzi a gondolatszabadságot. Nem lehet nem meghallani a Magyarországról érkező segélykiáltásokat, ám a földrész füldugót visel. A kormányfők ki nem nyitják a szájukat. Lehet, hogy a kontinens már régen hozzászokott: egyik tagállamában nincsen szabadság?
A lap lehozza azt a nyílt levelet, amelyet Kőszeg Ferenc intézett az EU vezetőihez, valamint azt a segélykérést is, amelyet csaknem 1400 magyar kutató küldött Manfred Webernek, miután a kormány fellépése nyomán drámai változás előtt áll a magyar tudományos élet. Az egykori ellenzéki, a Helsinki Bizottság alapító elnöke azt hangsúlyozza, hogy az 56-os Intézet bedarálásával elesik az egyik utolsó bástya, amelynek volt bátorsága szembenézni a történelemmel. Mostantól kezdve azonban senki sem kérdőjelezheti meg azt a történelmi narratívát, amit a hatalom saját érdekében követ. A lépés pontosan beleillik Orbán Viktornak abba a törekvésébe, hogy a társadalomtudományok területén felszámoljon minden függetlenül gondolkodó intézményt, illetve ellenőrzése alá vonja azokat. Kezdve az egyetemektől, a CEU-n át egészen az MTA-ig. Kőszeg Ferenc felszólítja Tuskot, Junckert és Webert, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt és hiúsítsák meg, hogy Magyarország tovább haladjon a diktatúra felé. Mert hogy hová vezet a folyamatos engedmények politikája, arra emlékezhetünk a 38-as Müncheni döntés kapcsán. Az állásfoglalás kiemeli: a Fidesz 13 EP-képviselője nem lehet annyira fontos, hogy azért a Néppárt figyelmen kívül hagyja soraiban a demokrácia ellenségeit. Orbánnak és hazug, illetve demagóg pártjának, amely illúziókba és régmúlt időkbe kapaszkodik, át kell lépnie a Salvini-féle szélsőjobbhoz. Ott van a helyük.
Orbán Viktor eltévedt az európai rengetegben, noha Magyarországon nagy győzelmet aratott az EP-választáson. Így látja a helyzetet Jarábik Balázs, a Carnegie Alapítvány kutatója, valamint Bartha Dániel, a Budapesten működő Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány igazgatója. Mint rámutatnak, a miniszterelnök nem ünnepli az eredményt, mert nem tudta még inkább jobbra tolni a Néppártot. A populisták aligha alkotnak blokkoló kisebbséget Strasbourgban. Részéről csak vágyálom volt az egész, a kezdetektől fogva. Azon kívül az általa bevetett illiberális retorika és kulturális háború idehaza is felhozta a liberálisokat. Az unión belül pedig a polgárokat jobban aggasztja a klímaváltozás és a populizmus, mint a migráció. Orbán az EU-ban is azt a stratégiát igyekszik alkalmazni, hogy a középjobbot teszi meg a politikai főáram vezető erejének, azon belül pedig a Fidesz dominál. Csakhogy Európában ennek nem kedvez a gazdasági helyzet. Nyugaton figyelmen kívül hagyják, hogy a mai magyar állapotok a hiányos rendszerváltásból és a világméretű pénzügyi válságból következnek, ideértve azt, hogy az ország immár nem demokrácia. Hogy a kormányfő központosít és mostanában a tudományos szabadságot támadja, továbbá ellenőrzése alá vonja a sajtót, az túlkompenzálás. De ez mára a budapesti döntések megalapozottságát fenyegeti. Ugyanakkor nem szabad egybemosni Orbán uralmát és a kifejlett tekintélyuralmi rendszert. A kormányzati sajtó messze nem hatékony. A közvélemény nemrégiben a Salvini-jelentés, valamint a rabszolga törvény kapcsán is szembefordult a hatalommal. Emiatt utóbbi még inkább védekező álláspontot vesz fel. Az ellenék javarészt arra összpontosít, hogy egymástól vegyen el minél több teret, illetve mozgósítsa az uniót a kormány elleni harcra, ám nem kínál víziót. A sikerhez új arcokra van szüksége. Viszont a gazdaságban továbbra is liberális, pedig olyan feladatok várnak rá, mint a szegénység és az újraelosztás. Emiatt Orbánnak jókora mozgástere maradt. Európában ezzel szemben tovább szűkültek a lehetőségei. Jövője az EPP-vel folyó tárgyalásoktól függ, de valószínűleg maradni fog...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.