SZABAD SZEMMEL: NEM ALAKUL ÚJJÁ AZ EURÓPAI POLITIKA AZ ORBÁN-SALVINI-TENGELY MENTÉN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.07.

Wall Street Journal 

A konzervatív lap vezércikke szerint a partraszállás évfordulóján mondott Trump-beszéd mutatja, hogy minden jelenlegi személyes és politikai ellentét dacára a nacionalizmus olyan érték, ami összeköti a Nyugatot. Az elnök azt hangsúlyozta, hogy akik annak idején megrohamozták Omaha Beachet, azok a szabadságért, a demokráciáért a szuverenitásért harcoltak. Manapság az újjáéledő nacionalizmust sokszor úgy jelenítik meg, hogy az fenyegetést jelent az általános nyugati értékekre nézve. Mintha itt két, összeegyeztethetetlen pólusról volna szó. Vagy másképpen: Trump, Farage és Salvini – Macron, Merkel és Obama, a nacionalisták a globalisták ellen. Ám a helyzet az, hogy voltaképpen mindkét táboron belül vannak ellentétek az egyes vezetők filozófiája között. A két oldal között viszont sok a hasonlóság, hiszen mindkettő a Nyugat gyermeke. Ám ez talán csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor akkora a tét, mint a D-napon, hiszen Európát fel kellett szabadítani a fasizmus alól, meg kellett védeni a nemzeti szuverenitást a náci zsarnokságtól. Az akkori katonák hazafiak voltak, akik a szabadság ügyét szolgálták. A nacionalizmus nem szükségképpen a liberális értékek ellensége. Trump két évnyi elnöksége után látnivaló, hogy a nyugati társadalom rugalmasabbnak bizonyult, mint ahogy attól sokat tartottak. Magyarország és egynémely más állam kivételével a nacionalizmusból nem lett ürügy a sajtó ellenőrzésére, az igazságszolgáltatás megfélemlítésére. És az is kiderült az elnök mostani látogatása nyomán, hogy Európa elvárja a vezetést olyasvalakitől, aki megfelelő tiszteletet tanúsít Amerikai szövetségesei iránt.

FT 

 A lap szerkesztőségi állásfoglalása azt hangsúlyozza, hogy a Babis-féle érdekütközés folt a cseh demokrácián, ám az EU-nak vannak kemény eszközei és teljes mértékben be is kell azokat vetnie egy ilyen helyzetben. Mint rámutat, sokat elárul arról, milyen szintre jutott a térségben a tekintélyelvű visszacsúszás és a jogállam lebontása, hogy Csehországot idáig a kisebb vétkesek közé sorolták. A kormányfő nem autokrata, ellentétben Orbán Viktorral. De nem még csak azt sem csinálja, amit Kaczynski vagy Dragnea. Csehországban bejáratott a demokrácia, tisztelik a polgári szabadságjogokat. Ám, hogy Babis áll a végrehajtó hatalom élén, egyidejűleg pedig kiterjedt üzleti érdekei vannak, és ezek jelentős uniós támogatást kaptak, még azután is, amikor a politikus a szubvenciók odaítéléséről döntő testület tagja lett, nos, az beszennyezi a demokráciát. Ráadásul Babis cégéhez, az Agroferthez tartozik két vezető napilap, több rádió és tévé, ami aligha tekinthető a biztosítéknak a sajtó sokszínűségét, a szabad és tisztességes tájékoztatást tekintve. Babis szerint semmi rosszat nem csinált, ám két vizsgálat eredménye is más következtetésre jutott. Emellett új igazságügyi minisztert nevezett ki, amit a bírálók úgy vettek, hogy fel akar lépni a független ügyész ellen. Tiltakozásul legutóbb már 120 ezren vonultak utcára, ami örvendetesen mutatja, hogy egyes közép-európai államokban az emberek készek tüntetni vezetőik túlkapásai ellen. Az unió sokszor fogatlan oroszlán volt, amikor az alapértékek megsértését kellett megtorolni, de nagyon is vannak eszközei, ha a közös alapok megcsapolásáról van szó. Ez esetben ragaszkodnia kell a kifizetett pénzek visszatérítéséhez, az Agrofert nem kaphat több segítséget Brüsszeltől és nagyobb cseh biztosítékokat kell kiharcolnia. Az európai liberálisoknak pedig, így Macronnak azt kell megvizsgálniuk, Babis eleget tesz-e a demokratikus normáknak, amiket az ALDE olyan hangosan követel konzervatívabb kormányoktól.

Süddeutsche Zeitung

Keleten a helyzet változik, mert több EU-s tagállamban is demonstrálnak az emberek a jogállamért, a kormány ellen, vagyis elakadt a populizmus nyomulása. Utóbbi annál veszedelmesebb viszont az unió alapító országaiban – állapítja meg az elemzés. Majd úgy folytatja, hogy idáig Babis igencsak tartózkodott a völkisch retorikai eszközöktől és unióellenes kirohanásoktól, amelyek fölöttébb jellemzik magyar és lengyel kollégáját. Mostanában azonban másféle hangot üt meg, mintha Orbán Viktor 2. kiadása lenne. Nem hiányozhatnak nála ily módon a Sorosra tett megjegyzések, hiszen az üzletember a jobboldali-populista Internacionálé propagandájának homokzsákja. Most már úgy van, hogy ha egy nyomás alá került miniszterelnöknél felbukkan a befektető neve, az jól jelzi az illető fokozott idegességét. Aki összeesküvés-elméletbe menekül, az láthatóan felismerte, hogy nem sok érdemit tud kínálni a választóinak. Babisnak éppen elég oka van, hogy nyugtalan legyen, de lesz még több is. A változás szele ezúttal egy demokratikusan hatalomra került politikus arcába fúj. De maga is szítja a nép felháborodását, ám ha a jogállamról van szó, akkor az emberek jelentős része felébred és utána már nem lehet nacionalista jelszavakkal, Brüsszel-ellenes kijelentésekkel lehiggasztani őket. Hasonló jelenség tapasztalható Romániában is. Az EU-párti erők a vártnál jobban szerepeltek a magyaroknál, lengyeleknél, szlovákoknál. Úgy néz ki, mintha egyelőre leállt volna a jobboldali populisták áttörése a földrészen. Hirtelen még Orbán Viktor is békülékeny jeleket küldözget a Néppártnak. Természetesen egy fecske nem csinál demokratikus nyarat, de legkésőbb a prágai megmozdulás láttán a fejükhöz kellene kapniuk mindazoknak, akik azt hiszik, hogy szellemi választóvonal fut keresztül az egykori Vasfüggöny két oldalán. Aki aggódik Európa jövőjéért, annak Salvinire és Le Penre kell figyelniük, mert az ő nevük éppen olyan baljósan cseng, mint Orbáné és Babisé...

ITT OLVASHATÓ