Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.12.
A müncheni Lajos-Miksa Egyetem egyik professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a Tudományos Akadémia ügyében készülő törvény felszámolná Magyarországon a kutatás szabadságát. A vendégkommentár szerzője, Martin Schulze Wessel, akinek szakterülete Kelet-Európa történelme, emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány csak nemrégiben kényszerítette ki a CEU egy részének távozását. A Parlament előtt lévő javaslat azonban még inkább átalakítaná a magyar tudományos életet. Annak értelmében ugyanis az MTA elveszítené kutató intézeteit, azokat egy állami szervezet alá rendelnék, a vagyonukkal együtt. A következmények azonban beláthatatlanok lennének, bár a miniszterelnök ékesszóló retorikával a nagyobb hatékonyságra hivatkozva indokolta az Akadémia önállóságának felszámolását. Csak éppen adós maradt érdemi érvekkel. A szóban forgó intézmények ugyanis rendszeresen jó minősítést kaptak a nemzetközi testületektől. A hatalom igazi célja az, hogy elbitorolja a tudományt, szétverje annak önállóságát. Merthogy az intézmény egyelőre őrzi autonómiáját a hatalomnak az egész társadalomra kiterjedő uralmi törekvéseivel szemben. Hogy hová vezethet ez a politika, azt jól látni az 56-os Intézet esetén. Orbán a tudomány és a társadalom területén is csupán barát-ellenség-képben tud gondolkodni. Ez a logika azt diktálja, hogy aki szembeszegül az elképzelésével, azt állami eszközökkel kell korlátozni, akadályozni, illetve legyűrni. Ebben a helyzetben az MTA több száz munkatársa küldött „segélykiáltást” Manfred Webernek. Európának döntenie kell. A magyar tudomány szabadsága forog kockán.
Kovács Zoltán tiltakozott, mert a portál a napokban olyan véleménynek adott hangot, miszerint a magyar kormány megpróbálja foglyul ejteni a teljes sajtót, sőt, ez ügyben csápjait már külföldre is kiterjeszti. Az államtitkár fontosnak tartotta megemlíteni mindjárt a legelején, hogy a súlyos állításokat tartalmazó jelentést egy olyan amerikai civil szervezet hozta nyilvánosságra, amely pénzt kapott Soros Györgytől. Továbbá több magas rangú tisztségviselője is a Nyílt Társadalom Alapítványnál dolgozott, vagyis az egész hóbelevanc a Soros-világ része. Ennek megfelelően Magyarországon csakis balliberális szerkesztőségeket támogat. És hiába is próbál semlegesnek látszani, befektetőként politikai céljai vannak. Kovács arra is hivatkozott, hogy a magyar sajtó sokkal színesebb annál, mint ahogy azt egyesek beállítják. Lásd az RTL és az Index népszerűségét. Azt is kifejtette, hogy a magyar sajtójog teljes mértékben összhangban áll az EU-normákkal.
Válaszában Harlan Mandel a Médiafejlesztési Befektetési Alaptól figyelemre méltónak tartja, hogy Kovács még csak nem is foglalkozott érdemben a fő kérdéssel, tehát, hogy a magyar állam ellenőrzése alá vonta a sajtót. A magyar válasz ezzel szemben nagyon jól illusztrálja, hogy ez a fajta hatalom nem fogad el semmiféle bírálatot. Viszont Orbán forgatókönyvének részeként megint jött a szokásos hablaty Sorosról, miközben nem lehet tagadni, hogy Fidesz közeli üzletemberek előbb megszereztek, majd egy kormánypárti alapnak ajándékoztak majdnem 500 orgánumot. Hogy az amerikai alapítvány kinek ad pénzt és honnan, az teljesen nyilvános. Az sem titok, hogy a független, tényekre épülő újságírást támogatja, a politikai sokszínűség, a kormányok elszámoltathatósága és a jogállam jegyében. De ha Kovács Zoltán számára fontos a magyar sajtószabadság, akkor csak nézze meg a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül idei jelentését, mert aszerint Magyarország ebből a szempontból már rosszabbul áll, mint Sierra Leone...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.