Szerző: INKEI BENCE
2019.06.30.
1959. június 30-án Szabó bácsi, a szövőgyári gépmester nyugdíjba vonult, és ekkor még senki sem gondolta volna, hogy ezzel a látszólag jelentéktelen eseménnyel egy csaknem öt évtizedes történet indult útjára. Pedig így történt: A Szabó család évtizedekig az egyik leghallgatottabb rádióműsor volt, és különösen a televízió széles körű elterjedéséig jelentett állandó beszédtémát a magyar rádióhallgatók milliói számára. A folytatásos rádiójáték nem magyar szabadalom volt: Liska Dénes a lengyel Matysiakowie (a Matysiak család története) sikerén felbuzdulva jött elő A Szabó család ötletével, az úttörő folytatásos hangjáték Európában viszont az 1951. január elsején indult The Archers volt a BBC-n. Érdekesség, hogy még mind az Archers, mind pedig a Matysiakowie kitart a mai napig, és az internetre költözve, podcastként is sikeresek, noha a Matysiak család kalandjait már egész biztosan nem hallgatják 12 millióan, mint a népszerűsége tetőpontján a hatvanas években. A Kádár-rendszerrel sokkal jobban összenövő magyar társuk viszont már nem érte meg ezt, hanem 2007-ben befejeződött.
Szövettolvajok tették közkedveltté
Liska a fenti példákra hivatkozva kereste meg ötletével Bozó Lászlót, a rádió dramaturgiai osztályának vezetőjét, bár többen szkeptikusak voltak, arra hivatkozva, hogy a tapasztalataik szerint a magyar rádióhallgatók nem igazán szerették a hosszabb sorozatokat, legalábbis az összes addigi hasonló kísérlet érdektelenségbe fulladt. A magyar illetékesek A Szabó család engedélyezésekor nem voltak különösebben körültekintők, legalábbis valószínűsíthető, hogyha tudták volna, hogy 1956 decemberében a Matysiakowie legelső adásában gyakorlatilag kiállt a frissen levert magyar forradalom mellett, akkor messzire elhajtják Liska Dénest az ötletével együtt. Tischler János a Limesben írta meg, hogy a lengyel rádiójáték azzal indult, hogy „Helena Matysiak asszony, férje, Józef fizetését számolja, amit az éppen most hozott haza. Az asszony észreveszi, hogy egy jelentősebb összeg hiányzik, s ezt szóvá is teszi, mire a férj azt válaszolja: »Na de Helenka, hiszen azt a magyarok megsegítésére adtam!«” Igaz, a magyar változat sokkal óvatosabb volt: A Szabó család kezdettől fogva kerülte is a direkt politizálást, sőt, a pártvezetés célja pont az volt, hogy a rádiójáték-sorozat segítsen „elhomályosítani az emberekben a forradalom és az azt követő országos sztrájkok emlékét”, és egy konszolidált család élete ehhez pont jól illett Voloncs Laura tanulmánya szerint. A lengyel testvérsorozat ennél merészebb és közéletibb volt, például a Matysiak családból senki nem lépett be a pártba, és folyamatos harcban álltak az írók a cenzúrával, az 1981-es rendkívüli állapot idején pedig fél évre el is hallgattatták.
A Szabó családot azonban nem fenyegette ilyen veszély, bár Liska is belehúzott azzal, hogy rögtön a legelső részben Szabó bácsit leütötték a szövetraktárban rajtakapott tolvajok – márpedig a krimi ugyebár hiánycikk volt a szocializmusban, ahol hivatalosan nem létezett bűnözés. Éppen ezért máris tömegek akadtak a horogra az első adással, noha később azért elég ritka volt a cselekményben a hasonló izgalom. Azt az ötletet viszont kölcsönvette a lengyelektől, hogy az első száz adás után nem ismertették a szereposztást és az alkotók nevét sem, így Matysiakékhoz hasonlóan a fiktív Lapály utcában lakó Szabóék kalandjait is valóságnak hitték sokan. Igaz, ismerve, hogy később még egyes tévéműsorok is hasonló reakciókat váltottak ki (lásd a Matula bácsi kunyhóját kereső tömegeket a Kis-Balatonnál), ennek lehet, hogy nem is volt akkora szerepe. Mindenesetre a sajtó se nagyon foglalkozott az induló rádiójátékkal, mindössze egy szűkszavú bekezdés jelent meg a napilapok mínuszos hírei között: „A Szabó család, a rádió új folytatásos játéka mától kezdve minden kedden 18 órakor jelentkezik a Kossuth-rádióban. A rádió azt kéri hallgatóitól, hogy kövessék figyelemmel az angyalföldi munkáscsalád sorsát és írják meg véleményüket s ötleteiket. Az adást szerda délelőtt 11.25 órakor megismétlik a Kossuth-adón.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.