OKTATÁSKUTATÓ: NINCS OK ÜNNEPELNI A PEDAGÓGUSOKNÁL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ /  SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.06.03.


Nahalka István oktatáskutató szerint a béremelés „elveszni látszik”, a minősítési rendszer nem változott, a pedagógus-társadalom pedig egyre inkább elöregszik.

Van-e ok az örömre a pedagógusoknál?

Vasárnap volt pedagógusnap, ebből az alkalomból Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára három tényezőt emelt ki: többet fordít a kormány fizetésekre, a minősítési rendszer jól működik és egyre több fiatal választja a tanári pályát. Erről kérdeztük Nahalka István oktatáskutatót.

A pedagógusfizetéseknél volt egy 50 százalékos emelés, azonban ez mára „elveszni látszik” – fogalmazott –, és nincs ígéret arra, hogy követnék a gazdasági folyamatokat, így ő ezt már nem hozná elő érvként. Szerinte a pedagógusfizetések nagyjából ott állnak, ahol az emelések előtt; más szférákban nagyobbat nőttek a bérek és az infláció is növekszik.
Nem javul a tanárhiány

A létszámban nincsenek nagyon jelentős változások, ha több éven keresztül figyeljük. Sokkal inkább riasztó, hogy az a nagyjából azonos létszámú pedagógus-társadalom egyre inkább kiöregszik, az utánpótlással van gond. Nahalka István azt sem mondaná, hogy a tanári pálya egyre népszerűbb. Az az érdekes, hogy végzés után hányan dolgoznak valóban pedagógusként, és nagyon sokan elhagyják vagy el se kezdik ezt a pályát, így különösen a természettudományos területeken súlyos tanárhiány van, nem javul a helyzet.

Rétvári Bence azt is mondta: 55 ezren léptek át a pedagógus II. fokozatba és 10 ezres nagyságrendű a mesterpedagógus minősítést szerzők száma. Nahalka István közölte: nem változott semmit a minősítési eljárás, amilyen rendszer kialakult 2015/16-ra, az működik most is. A pedagógusok nagyjából kitapasztalták, hogy érdemes teljesíteni a követelményeket anélkül, hogy sokat változtatnának a munkájukon. Nemsokára mindenki a pedagógus II.-ben lesz, utána majd kell keresni a megoldást. A mester- és a kutatópedagógus munkája értékes lehet, itt viszont elég kicsi létszámokról van szó, különösen utóbbi esetben. Ettől se lesz sokkal jobb az oktatás.

Ideológia az iskolákban

Az államtitkár említett beszédében úgy fogalmazott: nem a semlegességre kell nevelni, nem szabad, hogy „az iskola világnézetileg kiszárítsa a gyerekek lelkét”. Nahalka István szerint ha ez azt jelenti, hogy egy határozott világnézetet akarnak elsajátíttatni a diákokkal, akkor mélységesen nem ért egyet. A modern iskolában nem világnézetre kell nevelni, hanem meg kell mutatni, hogyan lehet viszonyulni a világ problémáihoz, eddig milyen megoldások születtek, azokat az emberek hogyan értékelik. Tehát választási lehetőséget kell kínálni, hogy döntsék el ők maguk, melyiket követik. Az adott pillanatban érvényes általános társadalmi szabályokat megismertetik, de nem telepszenek rájuk, nem egy adott ideológiát próbálnak a fejükbe gyömöszölni. Még nem ilyenek az iskolák, de Magyarországon is egyre többen vallják ezt a nézetet.

Elavult szakképzési rendszer

Nahalka Istvánt kérdeztük arról is, hogy a Magyar Nemzet szerint akár a minimálbért is elérheti a szakképzésben tanuló, jó eredményű diákok juttatása, a jövőben ugyanis jobban odafigyelnek arra, hogy anyagi okok miatt semmiképp ne maradjanak ki az iskolából a fiatalok. Úgy vélte: ez valóban vonzó lesz a tanulóknak, jelentősen átrajzolja a középfokú iskolákba jelentkezést is. Azonban a fő probléma, hogy a szakképzés tartalmilag „el van rontva” és újra kéne gondolni. Valamit észrevett a kormány, hogy itt tényleg baj van, de nem nyúl hozzá a lényeghez. Az intézményi szerkezet túlhaladott, később kellene kezdeni a szakképzést, sokkal erősebbnek kellene lennie az általános tárgyak tanításának - sorolta a kutató. Lehet húzni az időt azzal, hogy adnak egy nagy ösztöndíjat és akkor többen jelentkeznek, de ettől nem lesznek jobb szakmunkások - mondta.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ